Hatalmas területeket aknásítottak el Ukrajnában

Ukrajna a világ egyik legnagyobb aknamezőjévé vált, az ország területének mintegy 180 ezer négyzetkilométerét kell megtisztítani a robbanásveszélyes tárgyaktól – közölte Aszako Okai, az ENSZ Fejlesztési Program Válságügyi Irodájának (UDNP) igazgatója.

"Megdöbbentő adatok. Ukrajna teljes területének körülbelül 30%-án, mintegy 180 000 négyzetkilométeren lehetnek különféle robbanóeszközök telepítve. Ez 4,5-szerese Svájc területének. (Kétszerese Magyarország területének - a szerk.)  Becslések szerint több mint 10 millió ukrán van veszélyben. Tehát Ukrajna a világ egyik legnagyobb aknamezőjévé vált” – mondta Okai az Interfax-Ukraine számra adott interjúban.

Elmondta, hogy az aknamentesítés kérdése prioritás, mivel Ukrajna számos területe még nem megközelíthető, ami bonyolítja a segélynyújtást és késlelteti az újjáépítést.

Az UNDP azt is közölte, hogy Ukrajnában eddig 350 ezer robbanásveszélyes tárgyat hatástalanítottak, de egy ilyen nagyságú terület megtisztítása évtizedekbe fog telni. Az Ukrán Belügyminisztérium szerint akár 10 évbe is telhet, amíg teljesen megtisztítják azokat az ukrajnai területeket, ahol harcok zajlanak.

Korábban Ihor Klimenko, a Belügyminisztérium vezetője kijelentette, hiányoznak a területek aknamentesítéséhez szükséges felszerelések.

Emiatt a belügyminisztérium nemzetközi partnereihez fordult, hogy biztosítsanak eszközöket az aknamentesítéshez és katonai támogatást az egységeknek. Klimenko szerint nehézgépekre van szükség, amelyek lehetővé teszik az eljárás gyors és biztonságos elvégzését. Megjegyezte, a belügyminisztérium már számos olyan eszközt kapott külföldi partnerektől, amelyek segítik az ukrán földek megtisztítását a robbanóeszközöktől.

Az orosz hadsereg szombaton összehangolt támadásokat hajtott végre több Donyec-medencei város ellen.

A támadások elsősorban Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka városok térségére irányultak. Szombat estig több mint 35 támadást vertek vissza az ukrán erők – írta az ukrán fegyveres erők vezérkara a Facebookon.

A leghevesebb harcok Marjinka térségében folytak, ahol az ukránok állítólag tíz támadást vertek vissza – számolt be a német N–Tv hírtelevízió hírportálja.

Az ukrán villamosenergia-hálózatot üzemeltető Ukrenergo jelentése szerint az orosz erők több mint 1200 rakétát és harci drónt vetettek be Ukrajna energiarendszere ellen a célzott orosz támadások kezdete, tavaly október óta.

A támadások során több tucatnyi ember vesztette életét, a hatóságok pedig olykor egész városokra kiterjedő áramszüneteket voltak kénytelenek elrendelni. Ez volt az ukrán energiarendszer történetének „legnehezebb fűtési szezonja” – közölte az Ukrenergo, hozzátéve, hogy az energiahálózat 43 százaléka károsodott.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (UBSz) becslései szerint 2023-ig egymilliárd dollárra lesz szükség az energetikai infrastruktúra helyreállításához.

Egyelőre kizárta az orosz-ukrán tűzszüneti tárgyalások lehetőségét Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki véleményét a Funke német lapcsoportnak adott interjúban fejtette ki, amelynek részleteit szombaton tették közzé.

„Oroszországnak el kell jutnia arra a pontra, hogy kész konstruktív tárgyalásokba bocsátkozni” – hangoztatta Blinken, amikor a Moszkva és Kijev közötti béketárgyalások lehetőségéről kérdezték.

A cél – mondta – „egy igazságos és tartós béke kell, hogy legyen. Egyesek számára a tűzszünet gondolata csábító lehet, és ezt meg is értem, de ha ez a jelentős ukrán területek Oroszország általi elfoglalásának de facto ratifikálásával ér fel, az nem lenne igazságos és tartós béke. Oroszország átcsoportosíthatná erőit, és egy idő után újra támadhatna” – érvelt az amerikai külügyminiszter.

Az amerikai védelmi minisztérium vizsgálatot indított ukrajnai katonai tervekről szóló, minősített amerikai és NATO-információk nyilvánosságra kerülése ügyében – közölték a Pentagon tisztségviselői helyi idő szerint csütörtökön.

A héten több nagy közösségi platformon is megjelentek dokumentumok olyan amerikai és NATO-tervekről, amelyek az ukrán haderő támogatásának, utánpótlásának és megerősítésének terveit részletezik, valamint ukrán és orosz háborús veszteségekről szólnak.

Az amerikai védelmi minisztérium helyettes szóvivője csütörtöki közleményében azt írta, hogy a Pentagonnak tudomása van a közösségi médiában megjelentekről, és vizsgálja az ügyet.

Sabrina Singh ugyanakkor a dokumentumok hitelességéről nem bocsátkozott részletekbe.

A Twitter és Telegram közösségi oldalakon megjelent dokumentumokról elsőként beszámoló New York Timesnak nyilatkozó katonai szakértők szerint a nyilvánosságra hozott iratokban szereplő adatokat nagy valószínűséggel manipulálták.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal főtanácsadója szerint a kiszivárogtatás mögött Oroszország áll, de a megjelent adatoknak semmi közük Ukrajna valós terveihez.

Hozzátette, hogy csak porhintésről van szó, hiszen ha Oroszország valós katonai előkészületekről szóló információkhoz jutott volna, az nem kerül nyilvánosságra.

Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt közölte, hogy Oroszországnak semmi kétsége nincs afelől, hogy az Egyesült Államok és a NATO közvetett és közvetlen módon beavatkozik Ukrajna és Oroszország konfliktusába, és ez a beavatkozás egyre fokozódik.

A Washington Post beszámolója szerint az ukrán szárazföldi erők 59. motorizált dandárjának egyik egysége korábban naponta több mint 20–30 tüzérségi lövedéket lőtt ki – most azonban jellemzően egyet, kettőt, vagy egyet sem.

Az ukrán erők naponta mintegy 7700 tüzérségi lövedéket lőnek ki, ami hat másodpercenként egynek felel meg – mondta a lapnak egy a neve elhallgatását kérő ukrán katonai tisztviselő.

A Washington Post szerint Oroszország – amely szintén a spórolás útjára léphetett – háromszor annyi tüzérségi támadást intéz, mint Ukrajna.

Németország mintegy 70 városában több ezren – helyi békeszervezetek, magánszemélyek és az országban élő ukrán szervezetek tagjai és támogatói – demonstráltak a hagyományos nagyszombati felvonulásokon a háború megállításáért, a béketárgyalások megkezdéséért és a német fegyverexport leállításáért – számolt be az N–Tv német hírtelevízió.

A berlini székhelyű Béke Együttműködési Hálózat (NF) közlése szerint Németország mintegy 70 településén, köztük Berlinben, Bonnban, Brémában, Duisburgban, Hannoverben, Lipcsében, Münchenben és Stuttgartban tartottak, illetve tartanak nagyszombati békemeneteket.

A berlini rendőrség mintegy 1500 résztvevőre számít a fővárosban szombat délután, illetve este.

A megmozdulások vezérszónokai követelik – egyebek mellett – az Ukrajnába irányuló német fegyverexport leállítását, valamint a német hadsereg, a Bundeswehr már bejelentett fegyverzet-fejlesztésének leállítását.

Este Hannoverben Margot Kässmann evangélikus lelkész tart beszédet, a teológus várhatóan elítéli az ukrajnai orosz agressziót, ugyanakkor bírálni kívánja a Kijevnek szánt német fegyverszállításokat is – számolt be hírportálján a Nachrichten TV hírtelevízió.

Magyarország területére szombaton az ukrán-magyar határszakaszon 4917 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5153 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – derült ki az Országos Rendőr-főkapitányság legfrissebb közleményéből.

A beléptetettek közül a rendőrség 55 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.

Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől szombaton 80 ember, köztük 28 gyermek érkezett Budapestre vonattal.