Mikor lesznek többségben a migránsok Európában?

Németországban a háztartásokban élő  82,3 millió ember csaknem 80%-a odahaza  németül beszél, 20 százalékkal azonban más a helyzet. Ezt a Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis) a február 21-i nemzetközi anyanyelvi nap alkalmából jelentette be, egy 2021-es mikrocenzus eredményei alapján. 

A lakosok 15%-a úgynevezett többnyelvű volt, akik a német mellett legalább egy másik nyelvet is használtak otthon.  A maradék 5% nem beszélt németül odahaza.

A német után a török ​​a leggyakrabban beszélt nyelv az otthonokban

Azok körében, akik elsősorban a némettől eltérő nyelvet használtak otthon, a török ​​volt a leggyakrabban beszélt nyelv 15%-kal. Ezt követte az orosz (13%), az arab (10%), a lengyel (7%) és az angol (6%). Mivel ezek még az 2021-es mikrocenzus eredményei, az ukrajnai háború miatti népességváltozás hatásai még nem láthatóak.

A belga kormányfő és helyettesei a következő hetekben emelik kormánykérdéssé az általuk befogadási válságként nevezett migrációs krízist. Belgium vezetése úgy látja, hogy a több éve tartó jogi huzavona után sem tudták orvosolni a problémát, az utcán élő emberek jelenlétének növekedése országszerte rontja Belgium nemzetközi megítélését.

Alexander De Croo miniszterelnök és miniszterelnök-helyettesei politikai napirendjének legfőbb prioritása lesz a migrációs válság. A probléma kezelésének felgyorsításától azt remélik, hogy a kormányon belül is sikerül megegyezésre jutni Nicole de Moor menekültügyi és migrációs államtitkár javaslatait illetően,

amely a migránsok beáramlásának lassítására és a kiáramlás felgyorsítására vonatkozik.

A migránsszállók már több mint egy éve nem képesek befogadni az összes menedékkérőt, amely így már az utcára helyezte a problémát. A krízis leglátványosabb pontja a molenbeeki csatorna mentén van, ahol mintegy 110 sátrat állítanak fel a befogadóállomáson várakozó hajléktalan menedékkérők számára.

Jelentősen szigorítanának

A kormány elé terjesztett javaslat azonban megosztja a tisztségviselőket.

Annak értelmében ugyanis csak azok a személyek lennének jogosultak a menekültszállásra, akiknek már folyamatban van a menedékkérelmük elbírálása. Így tehát mindazok, akik családegyesítésre hivatkozva érkeztek, vagy még nem kerültek be a menedékkérők rendszerébe, máshol kellene megoldaniuk a lakhatást.

Pártideológiai viták

A belga sajtó szerint a kormány zöld pártja nem fogja támogatni a szigorítást. Mind a politikusok,

mind pedig a szavazóik támogatják a migrációt, így nem fognak beleegyezni abba, hogy a kormány elhárítsa az utcán élő, még nem regisztrált migránsok elhelyezésének kérdését.

A liberálisok viszont eddig is a szigorúbb szabályozás mellett álltak. Ők ugyanis ellenezték, hogy a menedékkérő gyermekek szülei automatikusan menedékjogot kapjanak.

Öt földközi-tengeri, egyúttal európai uniós tagállam felszólította vasárnap a Frontexet, az unió határügynökségét: határozottabban lépjen fel az embercsempészet ellen, amely azt eredményezi, hogy migránsok hajókon tömegével jutnak el ezen országok partjaihoz vagy halálukat lelik az úton.

Ciprus, Görögország, Olaszország, Málta és Spanyolország belügyminiszterei a máltai fővárosban, Vallettában tartott találkozójukon közölték: a régiók határainak szigorúbb ellenőrzése „alapvető eleme az európai uniós tagállamok embercsempészet és más hasonló tevékenységek elleni harcának, akárcsak az illegális határátlépés megakadályozásának”.

Súlyosbodik a brüsszeli migránsválság, a város utcáit ellepték az illegális bevándorlók ezrei, akik rögtönzött sátrakban alszanak.

A Euronews beszámolója szerint az utcán élő tömegek arra várnak, hogy regisztrálják őket a túlterhelt belga bevándorlási rendszerben. A bevándorlók zöme Afganisztánból, Szíriából és a Szaharától délre fekvő afrikai országokból érkezett.

Sokan még ételhez és tiszta zuhanyzóhoz sem jutnak könnyen. Ez messze van attól, amit általában az Európai Unió szívének szokás nevezni – írják.

A lap szerint a menedékkérők problémái könnyen súlyosbodhatnak, mivel

az uniós vezetők többsége, köztük Alexander De Croo belga miniszterelnök már inkább arról beszél, hogy miként állíthatják meg az Európába érkező embereket, és nem azzal a foglalkozik, hogy segíthetnének a már itt lévőkön.

A legutóbbi súlyos tragédiában legkevesebb hetven illegális bevándorló halt meg a dél-olaszországi Calabria partjainál. A hajót, amely egy héttel korábban hagyta el Törökországot, a Frontex repülőgépe látta és jelezte is Rómának. Veszélyhelyzetnek azonban nem tekintették és nem riasztották a parti őrséget.

Az öt ország belügyminisztere sajnálatát fejezte ki a szerencsétlenség miatt. Hozzátették: „nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk, hogy feltartóztassuk az illegális migrációt, az emberi életben a tengeren bekövetkező veszteségeket és a menekültek embercsempészek általi kizsákmányolását”.

Legalább 62 halálos áldozata volt annak a balesetnek, ami egy illegális bevándorlókat szállító hajóval történt a dél-olaszországi Calabriában. Embercsempészek is voltak a hajón, közülük hármat sikerült elfogni. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök azt mondta, a római kormány elkötelezte magát az indulások megállítása mellett.

A viharos időben bajba jutott hajónak a kikötőkapitányság és a pénzügyőrség sietett a segítségére. A legutolsó közlések szerint 59-en veszítették életüket, több mint negyven holttestet a hullámok partra vetettek. További eltűnteket keresnek.

Az áldozatok között húsz nő és tizenkét kisgyerek van, utóbbiak között egy néhány hónapos csecsemő is. A helyszínen készült felvételek egy kislány holttestét mutatták: kilenc éves volt, és egyelőre számmal jelölték meg, mivel neve ismeretlen.

A vöröskereszt önkénteseinek beszámolói szerint a túlélő szülők elkeseredetten keresik gyermekeiket.

Nyolcvanegy túlélőt számolnak, közülük huszonegy embert kellett kórházba szállítani, a többieket a legközelebbi menekültügyi központban helyezték el, a holttesteket Crotone sportcsarnokába vitték.

A Törökországból indult hajó az olaszországi partok előtt néhány méterre a parti sziklákhoz csapódott. Más hatósági beszámolók szerint a hajót a viharos hullámok törték darabokra. A túlélők szerint a hajón robbanás is történt. A baleset a calabriai Steccato di Cutro közelében történt.

A túlélők beszámolói szerint mintegy száznyolcvanan utaztak a hajón, akik Irakból, Pakisztánból, Afganisztánból érkeztek. Más számítások szerint kétszázötven lehetett a csoport létszáma.A calabriai csendőrség bejelentette, hogy a csoportot négy embercsempész kísérte, és életben maradtak: egyiküket már őrizetbe vették, további hármat pedig köröznek, miután elmenekültek a helyszínről.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök közleményben fejezte ki mély fájdalmát a halálos áldozatok miatt, akiknek életét a kormányfő szerint az emberkereskedők törték ketté.
Meloni bűncselekménynek nevezte, hogy egy alig húsz méter hosszú hajóval mintegy kétszáz embert szállítottak rossz időben. “Embertelen férfiak, nők, gyerekek életét az utazásért általuk fizetett jegyre váltani, a biztonságos út hamis ábrándjával” – hangoztatta közleményében a kormányfő.

Hozzátette: a római kormány elkötelezte magát az indulások megállítására és hasonló tragédiák megakadályozására.

Giorgia Meloni a legmagasabb szintű együttműködésre szólította fel a kiindulási és származási országokat. Megjegyezte: magától értetődik, hogy “halottakkal spekulál” az, aki a szabályok nélküli migráció illúzióját élteti.

Matteo Piantedosi belügyminiszter a tragédia helyszínére ment, ahol a hajó roncsai fekszenek. Kijelentette, a hatalmas tragédia bizonyítja, mennyire elengedhetetlen a határozott fellépés az illegális bevándorlás hálózatával szemben,  melyet a gátlástalan emberkereskedők használnak ki saját gazdagodásukra, rögtönzött, nem megfelelő hajókkal és rossz időjárási feltételek között zajló átkelésekkel.

A tárcavezető úgy vélte, minden lehetséges kezdeményezéssel folytatni kell az indulások leállítását, és nem szabad bátorítani az átkeléseket egy jobb élet ábrándjával, ami kizárólag az emberkereskedelmet táplálja,  és a mostanihoz hasonló tragédiákhoz vezet.

Matteo Salvini kormányfő-helyettes, volt belügyminiszter, a jobboldali Liga vezetője közösségi oldalán azt írta, az emberkereskedelem megállítása erkölcsi kötelesség, főleg, mivel így ártatlan életeket lehet megmenteni.

Antonio Tajani olasz külügyminiszter úgy vélte, az Európai Uniónak a származási államokkal kell megállapodnia az indulások blokkolására.

A volt baloldali kormányfő, Matteo Renzi az Élő Olaszország (IV) centrumpárt vezetője hangsúlyozta, az emberkereskedőket kell megállítani, nem a tengeren életeket mentő civilszervezeteket.

Az Open Arms Italia civilszervezet elnöke, Veronica Alfonsi szerint a tragikus baleset az olasz kormány és Európa politikai döntéseinek következménye: ha elegendő hajó segítene a tengeren, senki sem veszne a vízbe – hangoztatta.

A pénzügyőrség közlése szerint a hajó négy napja a törökországi Izmirből kelt útra. Szombat este a Frontex európai határ- és partvédelmi ügynökség járőrrepülőgépe az olasz partoktól negyven mérföldnyire azonosította a hajót. A riasztásra az olasz haditengerészet megpróbálta megközelíteni a hajót, de az időjárás ezt nem tette lehetővé. A hatóságok a parton várták a hajó érkezését.

Sergio Mattarella olasz államfő szerint senki sem maradhat közömbös: az EU-nak konkrét felelősséget kell vállalnia, és kivenni a migrációt az emberkereskedők kezéből.

Ferenc pápa a halottakért, kiváltképpen a gyerekekért, és a túlélőkért is imádkozott, és köszönetet mondott azoknak, akik segítséget nyújtanak és a túlélők befogadásán dolgoznak.

A jövőben nem maradhatnak Nagy-Britanniában a határt illegálisan átlépő menedékkérők, és a brit kormány számszerű kvótát állapít meg azok számára is, akik törvényesen kérhetnek brit menedékjogot – mondta kedden Suella Braverman brit belügyminiszter.

Braverman a londoni alsóházban terjesztette elő az illegális bevándorlás szabályozásáról összeállított új törvénytervezetet. A miniszter egyelőre nem fedte fel teljes részletességében a készülő új jogszabályt. Kijelentette ugyanakkor: a jelenlegi brit menedékjogi törvények alapján világszerte százmillióan lennének jogosultak arra, hogy Nagy-Britanniában menedékjogot kérjenek.

Suella Braverman elmondta azt is, hogy három év alatt 500 százalékkal emelkedett az európai kontinensről csónakokkal brit területre átkelni próbálók száma. Hozzátette: nagy többségük, a 2021-es adatok alapján 74 százalékuk 40 évnél fiatalabb felnőtt férfi, „aki elég tehetős ahhoz, hogy több ezer fontot fizessen a bűnszervezeteknek az átkelésért”.

A belügyminiszter hangsúlyozta: Nagy-Britannia mindig készen állt a valóban segítségre szorulók befogadására. Az elmúlt öt évben csaknem 500 ezren leltek menedékre Nagy-Britanniában, közülük 160 ezren Ukrajnából érkeztek.

Ugyanakkor 2018 óta hozzávetőleg 85 ezren, közülük csak tavaly 45 ezren keltek át illegálisan a kontinensről csónakokkal, és mindegyikük előzőleg több olyan biztonságos országot is érintett, ahol menedékjogot kérhettek volna – mondta keddi parlamenti felszólalásában a brit belügyminiszter.

Hozzátette: elszállásolásuk és ellátásuk napi hatmillió fontba (2,6 milliárd forintba) kerül. Suella Braverman szerint az illegális bevándorlás nem szűnik meg addig, amíg London nem hozza a világ tudomására, hogy akik törvénysértő módon lépik át a brit határt, azokat a hatóságok őrizetbe veszik és rövid úton eltávolítják Nagy-Britanniából.

Az új törvény pontosan erről intézkedik majd – tette hozzá a brit belügyminiszter.

Elmondta: a jogszabály felső számszerű korlátot is szab arra, hogy Nagy-Britanniában hány menekült telepedhet le azok közül, akik biztonságos és törvényes úton érkeznek. Braverman szerint ezt a kvótát a parlament határozza majd meg, összhangban azzal, hogy a helyhatóságok hány embernek tudnak elszállásolást, közszolgáltatásokat és támogatást nyújtani.

Felszólalása után nem sokkal a londoni belügyi tárca részleteket tett közzé a készülő törvényből. A fő pontok közé tartozik, hogy kötelező lesz mindazoknak a kitoloncolása, akik biztonságos országok érintésével illegálisan érkeznek Nagy-Britanniába, és a belügyminiszternek személyes hatásköre lesz arra, hogy e jogszabályi kötelemnek érvényt szerezzen.

Ez alól csak a kísérő nélkül érkező gyerekek mentesülnek: őket 18 éves koruk előtt nem lehet kitoloncolni.

A készülő törvény alapján ugyanakkor azoknak, akik illegálisan érkeznek Nagy-Britanniába, véglegesen megtiltják, hogy valaha is visszatérjenek, menedékjogi kérelmük pedig automatikusan, külön elbírálás nélkül érvénytelennek minősül.

Ha az illegális bevándorlók hazája biztonságos országnak számít, akkor oda kell visszatérniük, ha nem, akkor más, biztonságos országba kell menniük. A tervezet külön megemlíti a biztonságos áttelepítési célországok között a közép-afrikai Ruandát, amelynek kormányával London nemrég megállapodást kötött a Nagy-Britanniából kitoloncolt illegális bevándorlók befogadásáról.