kulcsár edina
Meglepő hagyományok élnek Jézus születésének ünnepén.
Ünnepel a világ, s ahány ország, annyi szokás – még karácsonykor is. Míg számunka a karácsony elengedhetetlen része a feldíszített örökzöld, a szaloncukor, a rántott ponty, a töltött káposzta, a bejgli és az ajándékok, addig távoli vidékeken egészen meglepő hagyományok élnek Jézus születésének ünnepén.
Míg nálunk a karácsonyfa tűlevelű, Argentínában a lombhullató fákat díszítik fel, méghozzá nem gömbökkel, hanem vattapamacsokkal, melyek a havat jelképezik. Karácsonyi ételük, a sült malac mellé az argentinok gyakran készítenek sült pávát. Utóbbi mellé stílusos karácsonyi asztali dekoráció a pávatoll!
Miközben mi fehér karácsonyról álmodozunk, a déli féltekén javában tombol a nyár. Így érthető módon az ausztrál hagyomány szerint a Mikulás szánját nem rénszarvasok, hanem fehér kenguruk húzzák. Kivéve a tengerpartokon, ahova bizony szörfdeszkán érkezik az ajándékhozó. Sok család tölti egyébként vízközelben az ünnepet, a karácsonyi vacsora pedig piknikezésből vagy grillpartiból áll.
Nem kihívás Norvégiában vagy Kanadában, de még Magyarországon sem fenyőfát találni, amiből pompás karácsonyfa lehet. Egész más a helyzet Indiában, ahol az ott élő keresztények bizony mangó- vagy banánfát díszítenek fel az ünnep alkalmából karácsonyi dekorációkkal.
A mélyen vallásos Venezuela fővárosában, Caracasban hiába siet mindenki a karácsonyi misére, még sincsenek dugók. Az ok egyszerű: reggel 8 óra előtt számos utat lezárnak az autóforgalom elől, az emberek pedig görkorcsolyát húznak és nyolc keréken gördülnek Isten házához.
Leginkább a japán zászlóra emlékeztet a felkelő nap országának ünnepi különlegessége, a karácsonyi epres torta. A rendkívül népszerű édességre hetekkel karácsony előtt leadják a rendeléseket az emberek a cukrászdákban, de a szupermarketek polcait is ellepik a sorozatgyártásban készülő, könnyű piskóta alapú sütemények. A japán karácsonyi torta annyira népszerű a szülőhazájában, hogy emojdzsi, azaz elektronikus szimbólum is készült belőle. Íme: