Drámai felhívás a berliniekhez, rászorulóknak kérnek téli ruházatot

A berlini városmisszió adományokat kér a rászorulók számára. 

„Soha nem volt még ilyen kevés ruhaadományunk, mint jelenleg”

– mondta Barbara Breuer, a Német Sajtóügynökség szóvivője. 

Ugyanakkor 70 százalékkal nőtt segélykérők aránya. Sötét kapucnis pulcsikra, nadrágokra és téli kabátokra lenne szükség – különösen a férfiak számára. Alsónadrágot és zoknit, valamint hátizsákot és hálózsákot is keresnek.
Breuer szerint az ukrajnai háború kitörése utáni magas adományozási hajlandóság miatt most kevesebben adakoznak, ugyanakkor a kereslet megnövekedett a háború kitörése óta. A segítségre szorulók mintegy 30 százaléka Ukrajnából érkezik. A megemelkedett energia- és élelmiszerárak miatt is egyre többen veszik igénybe a szervezet szolgáltatásait. Egyedül a ruhaüzletükben több mint 100 embert látnak el adományokkal naponta.

Az energiaköltségek hirtelen megemelkedtek, mely a német lakosság fűtési szokásit is megváltoztatta. Egy felmérés szerint a megkérdezettek tíz százaléka még novemberben sem fűtött. A válaszadók nagy része azt mondta, inkább kályhával fűt, ugyanis ezáltal energiát szeretne megtakarítani.

Vannak, akik aggódva figyelik következő gázszámlájuk végösszegét, hiszen az energiaárak az egekbe szöktek, melyre az orosz–ukrán háború nagy hatást gyakorol – mutatott rá cikkében a Der Spiegel.

A YouGov közvélemény-kutató intézet reprezentatív felmérése szerint

minden tizedik német lakos még nem kezdett el otthon fűteni a késő őszi, részben téli alacsony hőmérséklet ellenére sem.

A túlnyomó többség – azaz a megkérdezettek 90 százaléka –, azonban már novemberben fűtött, kályhával vagy pedig bekapcsolta a fűtésrendszert, mindemellett a fűtési szokásain is változtatott. A válaszadók 68 százaléka ugyanis azt vallotta, a tavalyi évhez képest úgy tervezi, kevesebbet fog fűteni ebben a szezonban, sőt ezen csoport fele még azt is mondta, hogy idén inkább lényegesebben kevesebbet fűt.

A fűtésrendszerek többsége fosszilis energiahordozókkal, tehát gázzal és olajjal működik, mely károsítja a környezetet – emlékeztetett a Der Spiegel.

Azok a válaszadók, akik viszont takarékoskodni szeretnének, elsősorban nem a környezet megóvása miatt teszik, ugyanis mindössze 6 százalékuk vallotta azt, hogy a környezetvédelmi szempontok szerepet játszanak döntésükben.

A megkérdezettek 56 százaléka ezzel szemben azért állítja alacsonyabb hőmérsékletre a termosztátot, hogy pénzt spóroljon meg, míg 20 százalék az enyhe időjárás miatt fűt kevesebbet, 15 százalék pedig azért takarékoskodik, hogy segítse az energiaellátás biztosítását.

A hetilap szerint sok felhasználó megfogadta a német szövetségi kormány felhívását és takarékosan bánik az energiával. A megnövekedett árak és a gázhiány veszélye miatt a kormány javasolta a lakások hőmérsékletének csökkentését és víztakarékos zuhanyrózsák felszerelését.

A kályhák és kandallók használata segít a takarékosságban

A háztartásokról a 2023 márciusában érvénybe lépő áram- és gázárfék hivatott levenni a terhet – mutatott rá a Der Spiegel.

Az ársapka a felhasznált energia 80 százalékát fogja fedezni, a fennmaradó 20 százalékért pedig piaci árat kell fizetni, mellyel a kormány a takarékosságra szeretné ösztönözni a felhasználókat.

Az idén sok energiaszolgáltató a duplájára, de volt, amelyik a háromszorosára emelte az árait, mindezek ellenére azonban a válaszadók 78 százaléka megmaradt annál a fűtési rendszernél, amelyet az elmúlt évben is használt.

Hét százalékuk viszont elmondta, az idén a lakását vagy a házát inkább kályhával vagy kandallóval fogja kifűteni, mely lehetőséget minden második megkérdezett főként anyagi okok miatt választott.

A felmérés továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy minden harmadik megkérdezett a kandalló és kályha használatával energiát szeretne megtakarítani.

A YouGov közvélemény-kutató reprezentatív vizsgálata szerint a németek nagy többsége megfogadta a szövetségi kormány tanácsát, és igyekszik takarékosabban fűteni; bő kétharmaduk, 68 százalékuk fűti az otthonát kevésbé, mint egy évvel korábban.

Minden második német háztartás sokkal kevesebbet fogyaszt, mint az előző fűtési szezonban,

és minden tizedikben egészen november végéig kivártak a fűtés beindításával.

A többség – 56 százalék – azért fűt kevésbé, hogy pénzt takarítson meg, 20 százalék a szokásosnál kevésbé hideg időjárás miatt, 15 százalék pedig azért, hogy hozzájáruljon az energiaellátás biztonságához, és csupán 6 százalék mindazok aránya, akik az éghajlatváltozás ellen szeretnének tenni a fűtés visszafogásával.

Németországban a földgáz az első számú energiahordozó a lakások fűtésében. A nagyjából 40 millió otthon csaknem felét, 49 százalékát fűtik gázzal, és a lakások 14 százalékát ellátó távhőszolgáltatók nagy része is földgázzal működteti erőműveit.

Az utóbbi évtizedekben Oroszország volt a legnagyobb földgázszállító, Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. Ez Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt megváltozott, mert

Moszkva fokozatosan visszafogta, majd nyár végén leállította vezetékes szállításait, holott a háború miatt Oroszországgal szemben elrendelt európai uniós szankciók nem érintik a földgázkereskedelmet.

A két országot közvetlenül összekötő Északi Áramlat 1 vezeték augusztus végi leállításával teljesen megszűnt a behozatal, így 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból.

A vezetékes orosz import kiváltását szolgálja egy sor fejlesztés, felépítenek a többi között hét tengeri terminált, amelyek cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmasak. Az első – wilhelmshaveni – terminál építését már befejezték, és a tervek szerint januárban üzembe állítják.

A szövetségi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) adatai szerint az orosz import kiesését egyelőre sikerül ellensúlyozni. A hatóság legutóbbi, hétfői jelentése szerint „a németországi gázellátás stabil” és „az ellátás biztonsága továbbra is garantált”, a földgáztárolók töltöttségi szintje pedig 96,98 százalékos, de a téli gázhiány elkerüléséhez szigorú takarékoskodás, a fogyasztás lehetőleg 20 százalékot elérő csökkentése is szükséges.

Szakértők szerint jövőre tovább súlyosbodhat az energiaválság Németországban. Azt is mondják, hogy a lakosságnak továbbra is takarékoskodnia kell az energiával. Egy felmérés szerint a németek 10 százaléka novemberben egyáltalán nem kapcsolta be a fűtést, még a hideg időjárás ellenére sem – számolt be róla az M1 Híradó.

Noll Katalin, az M1 berlini tudósítója elmondta, hogy szakértők figyelmeztetik a német lakosságot, takarékossági tanácsokat adnak.

„Az egyik energiaszolgáltató például arra hívta fel a figyelmet, hogy a gázfelhasználás nagymértékben a külső hőmérséklet függvénye. Tehát azt tanácsolják az embereknek, hogy főleg az ünnepi időszakban többen gyűljenek össze egy helyiségben, és akkor  gyorsabban felmelegszik a levegő”

– fogalmazott. 

Egy friss felmérés szerint tíz franciából hat attól tart, hogy kikapcsolják nála az áramot. Csütörtökön körlevelet küldött Franciaországban a kormány a prefektusoknak, hogy megszervezzék az „időnkénti áramtalanítási terveket”. A lakosságot szinte sokkolta a hír, a franciák attól tartanak, hogy sötétben, fűtés, telefon és internet nélkül kell tölteniük a karácsonyt vagy az új év első heteit – legalábbis azokat az órákat, amikor a hálózat áramellátása leáll.  

Lesz-e áram karácsonykor a francia háztartásokban? A párizsi kormány miközben éppen fölkészíti az országot a téli áramkimaradások eddig példátlan forgatókönyvére, igyekszik, hogy ne dramatizálja a közvélemény az új helyzetet.

Csütörtökön a francia kormány a prefektusoknak címzett körlevelet tett közzé.

A levélben a kormány arra kérte őket, hogy szervezzék meg az „áramtalanítási terveket”

– közli a Le Figaro című francia napilap pénteken utcára kerülő száma.

A fekete forgatókönyv

Ezekre a tervekre egy kemény tél esetén lehet szükség – a vészintézkedések célja az, hogy a létfontosságú intézményeknél ne történjen áramkimaradás.

A prefektusok feladata lesz ezekben az órákban a prioritásnak tekintett sürgősségi szolgálatok, kórházak, biztonsági szolgálatok, a közlekedés és az iskolák folyamatos energiaellátásának, az intézmények zavartalan működésének biztosítása.

Váltakozó terheléscsökkentés, átmeneti leállások. A Covid és az általa okozott nélkülözések szemantikája után Franciaország e kifejezésekkel tanulgatja ezen a télen a nagy áramszünet lexikonját – számol be a konzervatív napilap.

Mindent megteszünk az áramkimaradások elkerülése érdekében – jelentette ki Élisabeth Borne miniszterelnök Albi városában. Borne elmondta: „Ha mindannyian csökkentjük az energiafogyasztásunkat, az jót tesz a vásárlóerőnek, jót tesz a vállalatok versenyképességének, és ugyanakkor lehetővé teszi, hogy elkerüljük azt a pillanatot, amikor a kereslethez képest nem lesz elegendő a villamosenergia-termelés.” Kifejtette azt is, hogy a cél a fekete forgatókönyv elkerülése.

Ez az a verzió, amelytől a végrehajtó hatalom az energiaválság kezdete óta retteg:

ebben az esetben már az iskolákban, a közlekedésben és a távközlésben is időnként áramkimaradások lehetnek. Korlátozások esetén egyes zónákban  a mobiltelefon és az internet sem fog működni

– figyelmeztet a kormány körlevele.

Az áramellátás csökkentése különösen reggel 8 és 13 óra, valamint este 18 és 20 óra között a fogyasztási csúcsidőszakokban történne meg. Ha ez szükségessé válik, az érintett lakosokat három nappal korábban figyelmeztetik.

Fantáziálgatás vagy valós veszély?

A végső cél mindenekelőtt a katasztrófa, avagy az ellátóhálózat teljes összeomlásának elkerülése. Olivier Véran kormányszóvivő úgy fogalmazott: a kormány nem készül decemberre ilyen forgatókönyvvel, és

fantáziálgatásnak nevezte a nagyobb áramkiesésről szóló találgatásokat.

Nem kerülhet sorra a texasi forgatókönyv! – erősítette meg a lapnak az egyik, pontosan meg nem nevezett miniszter. A politikus 2021 februárjára utalt: ekkor a történelmi szintű hidegrekord és a heves hóviharok következtében összeomlott az amerikai állam elektromos hálózata, és több millió texasi maradt áram nélkül.

A végrehajtó hatalom szerint Franciaországban semmi ilyesmi nem jöhet szóba – összegez a Le Figaro, mely szerint az idézett miniszter úgy látja, a feltöltött gázkészletekkel és a „szervezett áramtalanítási intézkedésekkel”, tehát a tervezett leállásokkal az országnak bőven van mozgástere egy kemény tél esetén is. Jövőre bonyolultabb lesz a helyzet, tette hozzá a kormánytag, aki sokkal inkább tart a 2023-24-es téltől.

A nagy félelem

Ugyanakkor a közvélemény – mely a „januári nagy félelem” sokkjában él, ahogy a Le Figaro fogalmaz, felmérések szerint jóval pesszimistábban tekint a következő hetek, hónapok elé. (A „nagy félelem” a francia történelem egy közismert eseményére utal: 1789 nyarán a párizsi forradalom hírére vidéken erőszakhullám söpört végig, a nemeseket több helyen halomra ölték, birtokaikon gyújtogattak – a szerk.)

A Le Figaro és a Backbone Consulting cég közös közvélemény-kutatása szerint

a megkérdezettek 62 százaléka számít arra, hogy lakásában megszüntetik az áramszolgáltatást, 38 százalékuk nem számol ezzel. Azt, hogy munkahelyén lesz áramkikapcsolás, a válaszadók 42 százaléka látta esélyesnek, 57,6 százalék pedig nem.

Nagyon sokan elutasítják a kormányzati kommunikációt. Azt, hogy Olivier Véran részletekbe menően ismertette, milyen praktikus lépéseket tehetnek a franciák a túlzott fogyasztás elkerülése érdekében, a megkérdezettek 57 százaléka „infantilisnak”, szájbarágósnak gondolta, míg 38 százalék nyilatkozott úgy, hogy ez a tájékoztatás megfelel egy minisztertől elvárható szintnek.

Néhány bank Európa legnagyobbjai közül arra készül, hogy tartalékgenerátorokat helyezzen üzembe, hogy felkészüljön a lehetséges áramkimaradások és az energia beosztásának időszakára, amely a régió gazdaságát fenntartó pénzügyi rendszert is fenyegeti – számolt be a Reuters hírügynökség. „A bankrendszer más rendszerek része. A fő problémát a bankautomaták vagy a készpénzmentes tranzakciók összeomlása jelenti, amely a társadalomra negatív hatást gyakorol”– mondta Gianluca Pescaroli, a University College London egyetem professzora.

Mivel Oroszország a Nyugati szankciókra adott válaszként visszafogja a kontinens gázellátását, a Reuters értesülései szerint a bankok már azon dolgoznak, hogyan tudnak megbirkózni a bekövetkező áramhiánnyal, ezért alternatív energiaforrásokat, például generátorokat helyeznek üzembe annak érdekében, hogy a bankautomaták, valamint az online banki szolgáltatások továbbra is elérhetők legyenek.

A bankok számára különösen sürgető a lépés, mivel a pénzügyi tranzakciók fontosak Európa gazdasága számára, amely a háború következményei miatt már most is nehéz helyzetbe került.

Míg a szektor alkalmazkodott a koronavírus alatti lezárásokhoz és az otthoni munkavégzéshez, az áramkimaradások és az energia beosztása teljesen más kihívást jelent

– mutatott rá a Reuters.

A tartalékgenerátorok megmenthetik a bankszektort?

„A bankrendszer más rendszerek része. A fő problémát a bankautomaták vagy a készpénzmentes tranzakciók összeomlása jelenti, amely a társadalomra negatív hatást gyakorol. Hasonlóképpen (problémás) a bankok függősége más szolgáltatásoktól, például az internettől” – mondta Gianluca Pescaroli, a University College London egyetem professzora, aki a londoni hatóságoknak adott tanácsokat az áramkimaradásokkal kapcsolatban.

A J. P. Morgan bank, amely több ezer alkalmazottat foglalkoztat Londonban és Frankfurtban található központjaiban, áramkimaradás-szimulációkat végzett. A helyzet súlyosságtól függően a bank képes dízelgenerátorokra váltani, amelyek több napon át működtethetik a kulcsfontosságú irodahelyiségeket – nyilatkozta az esetről értesült forrás a hírügynökségnek.

A Reuters kiemelte továbbá, hogy az Amerikai Egyesült Államokban lévő legnagyobb bank, a U. S. Bank pénzt adott kölcsön európai vállalatoknak, valamint részvényekkel és kötvényekkel is kereskedést folytat, emellett egy brit fogyasztói bankot is működtet.

A hírportálnak egy másik forrás is beszámolót nyújtott, aki pedig az olasz UniCredit Bank tevékenységét ismeri, és elmondta, hogy Olaszország második legnagyobb bankja a nyáron tesztelte működésének ellenálló képességét. A legutóbbi katasztrófa utáni helyreállítási teszt az adatfeldolgozás ellenálló képességére összpontosított. A bank két központi adatközpontja két független erőműből kapott áramot. Nem világos, hogy az áramellátás meddig tartana ki – tette hozzá.

A francia és az olasz tőzsdét működtető Euronext is közölte, hogy az orosz–ukrán háború óta újraértékelte energiafelhasználását, és felkészült az áramkimaradásokra tartalék generátorokkal.

Energiatakarékossági lépések Európa-szerte

A bankok jól láthatóan felismerték az energiaválságot, ami cselekvésre késztette őket, például az irodahelyiségek térkihasználtságának átgondolásával kevesebb épületben helyezhetik el a személyzetet.

A Deutsche Bank közölte, hogy 1400 németországi épületében energiatakarékossági intézkedések egész sorát vezeti be, hogy évente 4,9 millió kilowattóra villamos energiát takarítson meg, ami nagyjából 49 ezer villanykörte egyórás működéséhez elegendő.

Az intézkedések kiterjednek a munkahelyi hőmérséklet szabályozására is, de tartalmazzák például a meleg víz elzárását a mosdókban, valamint a bankfiókok éjszakai világításának és a kültéri reklámok fényeinek kikapcsolását.

A bank a frankfurti székhelye előtti szökőkutat is leállította.

A nagyobb biztosítók szintén közölték, hogy csökkentik energiafelhasználásukat. Egy svájci biztosító társaság, a Zurich Insurance Group például éjszakára elsötétíti irodáit, valamint a német bankhoz hasonlóan leállítja „dekoratív energiafogyasztónak” minősülő szökőkútjait.

„Az energiahelyzet súlyosbodása esetén meghozható további intézkedések közé tartozik az épületek csak bizonyos emeleteinek használata, valamint az olyan szolgáltatások, mint például a dolgozói edzőterem üzemen kívül helyezése” – tette hozzá a biztosító.