2023 a háborúk éve? Ezekből a konfliktusokból lehet komoly probléma jövőre

Az orosz-ukrán háború kitörése megdöbbentette egész Európát és a nyugati világot egyaránt. A kontinensünkön évtizedek óta nem volt olyan fegyveres konfliktus, mint amilyen éppen most a szomszédunkban zajlik. A naponta érkező friss információk azonban arra engednek következtetni, hogy az orosz-ukrán háború csak a kezdet volt, és 2023-ban még több és sajnos akár a jelenleginél még súlyosabb háborúk is kitörhetnek. 

Szerb-koszovói konfliktus

Könnyen elképzelhető sajnos, hogy a keleti szomszédunk után a déli szomszédunk is háborúba keveredik pár héten belül. Jelenleg olyan feszült a viszony Szerbia és Koszovó között, amilyenre hosszú évek óta nem volt példa. Alekszandar Vucsics szerb elnök be is jelentette, hogy elrendeli országában a legmagasabb harci készültséget. A konfliktus fő oka, hogy Szerbia nem ismeri el a zömmel albánok lakta, korábbi déli tartományának függetlenségét, amelyet a koszovói albánok 2008-ban egyoldalúan nyilvánítottak ki. November elején a koszovói rendőrségbe beosztott szerb rendőrök százai, valamint bírák, ügyészek és más köztisztviselők tömegesen felmondtak, hogy tiltakozzanak a pristinai kormány - később felfüggesztett - határozata ellen, amely megtiltotta a Koszovóban élő szerbeknek a szerb rendszámtáblák használatát. Ana Brnabic szerb miniszterelnök a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy a koszovói helyzet "a fegyveres konfliktus határára jutott".

A Dél- és Észak-Korea közötti konfliktus

A Koreai-félszigeten évtizedek óta nincsen béke. A félszigetet az 1953-as fegyverszüneti egyezmény alapján a 250 km-es Koreai demilitarizált övezet vágja ketté, és ez választja el egymástól Dél- és Észak-Koreát. Egy fegyveres konfliktus mindig benne volt a levegőben, de az elmúlt hónapokban a szokásosnál is feszültebbé vált a helyzet. 

A dél-koreai hadsereg hétfőn például harci repülőgépeket és helikoptereket vetett be, hogy az országba behatoló észak-koreai drónokat semmisítsen meg. A kísérlet azonban sikertelenül zárult, a phenjani drónok visszatértek indítási helyükre, és eltűntek a dél-koreai radarok elől. Az államfő a kormány ülésén elmondta, hogy már egy ideje tervezik egy drónegység létrehozását, amelynek feladata a fontosabb észak-koreai katonai létesítmények megfigyelése lenne, de a hétfői incidens miatt a lehető leghamarabb előbbre hozzák az egység felállítását.

2017 óta a mostani volt az első alkalom, hogy több észak-koreai drón átlépte a Korea-közi határt. A drónok a határ menti Kjonggi tartományban hatoltak be a dél-koreai légtérbe. Ebben a tartományban található a főváros, Szöul is. Dél-koreai hivatalnokok korábban azt mondták, hogy az északi szomszédnak mintegy 300 drónja van. 

Kínai-tajvani konfliktus

A tajvani nemzetvédelmi minisztérium hétfőn azt közölte, hogy Kína 71 repülőgépe hatolt be Tajvan légterébe, ami a legtöbb azóta, hogy Tajpej 2020 szeptemberében elkezdte közzétenni a napi adatokat az esetekről. A minisztérium szerint Kína hét hadihajóját is észlelték Tajvan közelében.

A korábbi legnagyobb behatolás Tajvan légterébe augusztusban volt, akkor 24 óra alatt 66 kínai repülőgépet számoltak össze. A valaha volt legnagyobb számú berepülésre egy nappal azután került sor, hogy Kína hadgyakorlatot tartott Tajvan közelében válaszul arra, hogy Joe Biden amerikai elnök aláírta 2 milliárd dollár katonai kölcsön folyósítását Tajvannak. Kína saját területe részeként tekint Tajvanra, annak ellenére, hogy a szigetnek 1949 óta, a kínai kommunisták polgárháborús győzelme óta önálló kormánya van. Peking és Tajpej között azután újult ki a feszültség, hogy Nancy Pelosi, a washingtoni képviselőház elnöke augusztusban heves kínai tiltakozás ellenére látogatást tett a szigeten.