tóth gabi
Van olyan hotel, ahol 50 ezer fontot is elkérnek egy napi szállásért.
A brit fővárosra gyakorlatilag ki lehet tenni a megtelt táblát. Olyan hatalmasra duzzadt a tömeg II. Erzsébet királynő londoni ravatala előtt, hogy a hatóságok lezárták a sort, amely jelenleg 8 kilométer hosszan kígyózik a Westminster Hallban felállított koporsóig, és az utolsóknak több mint fél napig kell várakozniuk, hogy még egyszer láthassák az elhunyt uralkodót.
Azok sincsenek sokkal könnyebb helyzetben, akik vidékről vagy külföldről érkezve megpihennének, mivel a londoni szálláshelyek is telt házasak, pedig a szobákat nem túl baráti áron kínálják. És bár Nagy-Britanniában a fogyasztói árak négy évtizede a leggyorsabb ütemben nőnek, ezzel mégsem magyarázható az a fajta hirtelen emelkedés, ami a hotelekben volt tapasztalható: amint bejelentették a királynő halálát, az átlagos szobaár egy éjszakára 210 fontról 330-ra ugrott.
A hétfői temetési menet útvonalára eső szállodák pedig még ennél is szemérmetlenebbül nyúltak az árszabáshoz, halálkufárként kihasználva azt, hogy a legjobb helyekért versengő tévétársaságok semmi pénzt sem sajnálnak azért, hogy több nézőt vonzzanak a saját közvetítésükhöz. Van olyan luxushotel, ahol most 50 ezer angol fontot, vagyis 23 millió forintnak megfelelő összeget kérnek egy lakosztályért – egyetlen éjszakáért.
A dolog azért is megdöbbentő, mert az októbertől 80 százalékkal emelkedő energiaárak miatt sokan azért aggódnak, hogyan fogják kifizetni a téli fűtést. Közben pedig a londoni államkincstár csillagászati összegeket fizet a temetési ceremóniákra. A felvonulások, virrasztások és egyéb rituálék, valamint azok biztosítása már eddig több mint 2 milliárd forintnyi pénzébe került a brit adófizetőknek. Bár a végét még nem látni, annyi már most bizonyos, hogy II. Erzsébet temetése többe fog kerülni, mint a legutóbbi állami temetések, azaz Erzsébet anyakirálynő 2002-es szertartása és Winston Churchill 1965-ös ünnepélyes búcsúztatása.