Egyre nagyobb indulatokat kelt Németországban az energiapolitika

Kelet-Németországban rohamosan nő a tiltakozók száma. Hétfőn csak Mecklenburg-Elő-Pomerániában több mint 10 ezer ember vonult az utcákra, csaknem kétszer annyian, mint az előző héten. Az emberek a magas árak, az ukrajnai háború és a kormány energiapolitikája ellen tiltakoztak - írják német hírportálok, köztük a Berliner Morgenpost is.

Amint azt a rendőrség szóvivője elmondta, több mint 10 500 tüntető gyűlt össze Mecklenburg-Elő-Pomeránia számos helyén Pasewalk, Stralsund, Neubrandenburg, Güstrow, Wismar és Schwerin között, közülük mintegy 4500 csak Schwerinben. Helyenként még az esti órákban folytak az akciók, a rendőrség tájékoztatása szerint nem történt incidens. Az állam fővárosában a demonstrációs menet elhaladt az Állami Kancellária mellett.

Ezúttal kétszer annyi résztvevő érkezett a tiltakozó akciókra, mint egy héttel ezelőtt, és több mint ötször annyian voltak, mint szeptember elején. A résztvevők egyebek mellett az Oroszországgal szembeni szankciókat, valamint a vállalatokat és a fogyasztókat sújtó gáz- és energiaárakat bírálták. A Zöldeket is kritizálták, a NATO-ból való kilépésre, a műsorszolgáltatási díjak eltörlésére szólítottak fel - közölte hétfőn az Ostsee-Zeitung (OZ).

Neubrandenburgban az emberek békezászlókkal és az Északi Áramlat 2 megnyitását követelő transzparensekkel vonultak végig az utcákon „Ez a kormány elpusztít minket” - skandálták. Egy vállalkozó taps közben kijelentette, nincs szükség olyan kormányra, amely a világ összes problémájával foglalkozik, de megfeledkezik a saját országáról.

Szászországban is voltak tüntetések: a „Leipziger Volkszeitung” (LVZ) szerint mintegy 1000 tüntető gyűlt össze Lipcsében, hogy tiltakozzanak a magas energiaárak ellen .

 Közép-Szászország  az AfD az Oroszország elleni büntetőintézkedések leállítására szólított fel .

 A hatalom reakciói

Türingia belügyminisztere a jobboldali szélsőségesek beszivárgására figyelmeztet
Tekintettel a szövetségi kormány energiapolitikája elleni tiltakozások résztvevőinek növekvő számára, Maier türingiai belügyminiszter a jobboldali szélsőségesek befolyásának növekedésére figyelmeztetett. Az SPD politikusa a „Neue Osnabrücker Zeitung”-nak azt mondta, Türingiában három hét alatt háromszorosára, 18 ezerre nőtt a tüntetők száma.
A szászországi Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője felszólította a civil társadalmat, hogy váljon lényegesen aktívabbá, ellenkező esetben a szélsőségesek még több támogatást kapnak. 
A hamburgi Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője "kritikus őszre" számít a hatalmas áremelkedések miatt. Szerinte várható, hogy a szélsőségesek jobbról és balról is megpróbálják az emberek elégedetlenségét a saját támogatottságuk növelésére fordítani. Hozzátette, az esetleges erőszakos cselekményeket nehéz megjósolni. 

Kelet-Németországban élre tört az AfD

Egy évvel a szövetségi választások után egy felmérés szerint Kelet-Németországban az AfD a legnagyobb támogatottsággal rendelkező párt, 27 százalékkal.
Országosan egy "jövő vasárnapi választáson" a  CDU/CSU 27,5 , a Zöldek  19,5, az SPD 18, az AfD 15, az| FDP 8, a | DIE LINKE a szavazatok 5,5 százalékát szerezné meg.

Németországban a demokrácia már nem működik, a véleménynyilvánítás szabadsága pedig hanyatlásnak indult – ezt gondolja a keletnémet területeken élők többsége, azonban egyre borúlátóbb a nyugatnémet lakosság is a német egység helyzetéről szóló éves felmérés eredménye alapján, melyről a Junge Freiheit számolt be csütörtöki cikkében.

A felméréshez készített Deutschland-Monitor elnevezésű kutatás szerint a keleten élő németek mindössze 39 százaléka vélekedik úgy, hogy elégedett a Német Szövetségi Köztársaságban működő demokráciával, ami kilenc százalékpontos csökkenést jelent a 2020-ban mért eredményekhez képest.

Nyugat-Németországban az elmúlt két évben szintén csökkent az elégedettség, 65 százalékról 59 százalékra esett vissza – mutatott rá a Junge Freiheit.

Növekszik az elégedetlenség, és csökken a véleménynyilvánítás szabadsága

A júliusban és augusztusban a mintegy négyezer ember körében végzett felmérés szerint Németország keleti és nyugati részén

egyre kevesebb lakos vallja azt, hogy lehetősége van a szabad véleménynyilvánításra anélkül, hogy emiatt bajba kerülne.

A kutatás továbbá kiemelte, hogy Németország keleti részén, amely egykor a szocialista NDK területe volt, még mindig csupán 43 százalék hisz a következmények nélküli véleménynyilvánítás lehetőségében, míg az ország nyugati felében ez az arány 58 százalék.

A felmérés a jólét kérdését is vizsgálta, mellyel kapcsolatban az ország keleti felében élő németek legalább 32 százaléka, ésa nyugati felében élő németek 42 százaléka vélte úgy, hogy a politikusok szem előtt tartják országuk jólétét.

A Junge Freiheit arra is rámutatott, hogy

Németország nyugati részén a válaszadók mindössze 26 százaléka volt elégedett a szövetségi kormány munkájával, amely érték keleten még alacsonyabb, 23 százalék.

Különösen nagy az elégedetlenkedők száma Szászország és Türingia tartományokban. Az állam az itteni polgárok 37 százalékát úgynevezett elégedetlen populistának tartja – tette hozzá a hetilap.

A magas energiaárak maradandó károkat okozhatnak – hívta fel a figyelmet a zöldpárti Robert Habeck gazdasági miniszter, melyről a Tagesschau számolt be keddi cikkében. A német portál továbbá hangsúlyozta, a német kormány számos politikusa a gázárplafon bevetésében látja a helyzet megoldását.

„Néha csak parázslik, de van, hogy már lángol is a tető” – fogalmazott Robert Habeck gazdasági miniszter, aki ezzel a hasonlattal élve szemléltette a német gazdaságot fenyegető válsághelyzetet. A miniszter a krízis kezelésének érdekében egy olyan pénzügyi támogatást szorgalmaz, amelyet a német szövetségi kormány tenne elérhetővé.

Az alkancellár a DPA hírügynökségnek azt nyilatkozta, jelenleg

„a német gazdaság jövőbeli életképessége forog kockán, továbbá annak is fennáll az esélye, hogy maradandó károsodást szenved”.

„Nem vesztegethetjük az időt”

„Most minden pénzügyi lehetőségünket latba kell vetni, hogy átsegítsük az amúgy jó állapotban lévő gazdaságunkat a válságon, hogy megóvjuk a munkahelyeket és a befektetők vállalkozókedvét” – mutatott rá Robert Habeck, aki úgy gondolja, miniszterként mindent megtesz ennek érdekében.

A gazdasági miniszter továbbá kifejtette, hogy „a gazdasági minisztériumban rohamtempóban dolgozunk a segélyprogramok felállításán, és a kormánnyal egyeztetve tárgyaljuk meg a finanszírozás fontos kérdéseit. Nem szabad ezzel időt vesztegetnünk”.

Olaf Scholz német kancellár szerdára egy találkozót hívott össze, mely során a szövetségi államok kormányfőivel folytat megbeszélést.

A hírportál arra is emlékeztetett, hogy Robert Habeck korábban már tett olyan bejelentést, mely szerint az energiaárak meredek emelkedése miatt ki akarja terjeszteni a vállalatok állami segélyprogramjait, azonban a finanszírozás kérdése egyelőre megválaszolatlan maradt.

Valóban megoldás lehet a német gázárplafon?

Küszöbön áll a német gazdasági és technológiai minisztérium által az energiaszolgáltatók tehermentesítésére tervezett intézkedés, azaz az október 1-jétől életbe lépő gázpótdíj – jelezte a Tagesschau híroldala.

Azonban a magas energiaárak kezelésére a Németországot vezető kormánykoalíció számos politikusa látja megoldásnak a gázárplafon bevezetését.

A portál szerint Andreas Bovenschulte, Bréma városának szociáldemokrata polgármestere a közelgő miniszterelnöki konferencia előtt többek között azt is követelte, hogy a gáz árának legfelső határát azonnal ki kell jelölni.

„Az embereknek biztonságot kell nyújtani ezekben a bizonytalan időkben. Tudniuk kell, mire számíthatnak, mire lehet és mire kell felkészülniük” – hangsúlyozta a baloldali politikus.

Bovenschulte mellett Türingia miniszterelnöke, Bodo Ramelow is a gázárplafon egyik szószólója, de a szabaddemokrata Christian Lindner szövetségi pénzügyminiszter is nyíltan szorgalmazta az irányváltást a gázpótléktól az árak maximalizálása felé.

Milliárdos költségekkel néz szembe a német kormány

Milliárdos költségekről van szó, és a kérdés továbbra is fennáll, hogy a lehetséges irányváltást vajon hogyan tudja majd Németország finanszírozni, ugyanis a gázár felső határának kiszabása komoly költségeket jelentene a német szövetségi kormány számára.

A gazdasági minisztérium adatai szerint az államnak 1,3 milliárd eurójába kerülne, hogy kilowattóránként egy centtel csökkentse az áram fogyasztói árát. A magas költségek miatt így a német kormány több alternatív lehetőséget is számba vesz.

Energiaszolgáltatók államosítása, adósságfék felfüggesztése?

Saskia Esken, a Szociáldemokrata Párt vezetője az energiaszolgáltatók államosítását szorgalmazza, de egy speciális alap létrehozása is szóbekerült, melyet már a német fegyveres erők fejlesztésének érdekében is alkalmaztak. Ez a támogatás Ricarda Lang, a Zöldpárt elnöke szerint egy lehetséges megoldás lehet.

Robert Habeck gazdasági miniszter egy újabb több milliárd eurós speciális alap lehetőségét is felvetette, amelyből a vállalatokat és a magánszemélyeket támogatnák. Ez azonban azzal járna, hogy a kormánynak hitelt kellene felvennie, ez pedig újabb adósságokat szülne.

Christian Lindner szövetségi pénzügyminiszter vehemensen ragaszkodik az adósságfékhez, amelyet szerinte a jövő évtől ismét be kell tartani, ugyanis az elmúlt években a koronavírus-járvány miatt a fék felfüggesztésre került.

Az adósságfék rendszere csak korlátozott mértékben teszi lehetővé a szövetségi kormány számára, hogy új hiteleket vegyen fel – tette hozzá a híroldal.

Az adósságfék betartásával kapcsolatos kétségeket Peter Tschentscher, Hamburg polgármestere azonban igyekszik eloszlatni. A politikus ugyanis el tudja képzelni az annak ismételt felfüggesztését, melyet az energiaválságra és az infláció növekedésére tekintettel „megalapozott” lépésnek tart.

A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) elnöke, Marcel Fratzscher az RTL csatornának adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy kételkedik abban, hogy már 2023-tól újra be lehet tartani az adósságféket.

Marcel Fratzscher továbbá elmondta, hogy a harminc-, negyven-, ötvenmilliárdos vagy azt meghaladó költségeket tartja reálisnak a gázár korlátozása érdekében.

„Az energiaárak hatékony fékezése milliárdokba kerülne” – ezt már Gerd Landsberg, a Német Városok és Önkormányzatok Szövetségének ügyvezető igazgatója mondta.

Gerd Landsberg arra is rámutatott, hogy szerinte most van itt az ideje megakadályozni azt, „hogy az emberek ne tudják kifizetni az energiaszámláikat, hogy a cégek fizetésképtelenné váljanak, és az önkormányzatok ne tudják finanszírozni működésüket. Ezért a szövetségi, az állami és a helyi önkormányzatoknak most szorosabban együtt kell működniük, hogy a lehető leggyorsabban megoldást mutassanak fel”.