Így ismerheted fel könnyen a hamis orosz-ukrán háborús felvételeket

Oroszország ukrajnai inváziója valótlanságok egész hullámát indította el a közösségi médiában. És ez nemcsak a közösségi médiában történik, ugyanis beindult a propaganda gépezete is. 

A BBC szakértője egy összeállítást készített arról, hogyan lehet felismerni az Ukrajnából érkező hamis információkat és felvételeket. 

Íme néhány hasznos tipp az álhírek felismeréséhez:
 

1. Vigyázzunk a régi és félrevezető videókkal

Nagyon sok elkeserítő videót osztottak meg arról, hogy mi történt most Ukrajnában. De ezek között a régi konfliktusokból származó felvételek is terjednek. Ezeket az emberek azért osztják meg, mert teljesen ledöbbennek vagy épp segíteni szeretnének. Ám így többnyire csak a káosz növekszik. 

Például, a Krím orosz megszállásáról és a 2020-as bejrúti robbantásról készült videókat széles körben osztották meg, úgy téve, mintha a jelenlegi konfliktusról készültek volna.

A legjobb módja annak, hogy kiderítsük, hogy egy videó most készült-e, ha alaposan megnézzük az időjárást, az útjelzéseket, illetve az embereket. A Google Maps segítségével kiderítheti, hogy a videó valóban onnan származik-e, ahonnan állítják. Mindezeket végignézve könnyen ki lehet szúrni a korábban készült videókat. 
 

2. Ki osztja meg és miért

Azok, akik félrevezető videókat tesznek közzé, néha a kedvelésekre és megosztásokra vadásznak. Nyugtalanító időszakot élünk és az Ukrajnában történtekről szóló posztok valószínűleg az egyik legnépszerűbbek. Ezért fontos megvizsgálni, hogy ki osztotta meg a posztot. Tudjuk-e ellenőrizni, hogy ki az illető és megbízható forrás-e. 

Sokuknak kevés követője van, vagy egyáltalán nincs, a profilképüket más online helyekről vették át, és általános felhasználóneveket használnak. Ráadásul csak az invázió kezdete után kezdtek el posztolni.

3. Szünet

Sok minden, ami a közösségi médiában a háborúról olvasható ijesztő. Reakciót vált ki és ez azt jelenti, hogy az emberek néha megosztják a posztokat, mielőtt ellenőriznék, hogy valósak-e. A dezinformáció azért terjed, mert az érzelmeinkre és az előítéleteinkre játszik.

Nem csak a negatív érzelmekről van szó - néha reményteli történetek is terjedhetnek. Az információs háború többről szól, mint a közösségi média. Ez egy olyan harc, amelyet az ukrán és az orosz kormányok vívnak, amelyek propagandát terjesztenek. Kérdezd meg, hogy egy adott forrás miért állíthat valamit - és hogy azt bizonyítékok támasztják-e alá.