Migránsok tízezrei tartanak felénk Afganisztánból

Németország készül a közelgő válságra, a nyugat-balkáni régióban pedig már most a tavalyi kétszeresére erősödött a migrációs nyomás.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség – ismertebb nevén Frontex – előzetes adatai szerint 2021 első hat hónapjában az illegális határátlépések száma az Európai Unió külső határain meghaladta a 61 000‑et, ez 59 százalékos növekedés az egy évvel ezelőtti értékhez képest. A Magyarországot közvetlenül érintő nyugat-balkáni útvonalon 92 százalékkal nőtt a migrációs nyomás. A növekedés részben annak tudható be, hogy a térség országaiban feloldották a Covid–19 miatti mozgáskorlátozásokat, de az ENSZ menekültügyi szakértői arra figyelmeztetnek, hogy Afganisztánból az eddiginél is erősebb menekülthullám indulhat el, mert az ország feltehetően a tálibok uralma alá kerül az amerikai és a ­NATO-csapatok kivonulása után.

Ki fogadja be a menekülteket?

Fokozta az afgán kormánytisztviselők közötti pánikot, hogy a Fehér Ház bejelentette: július végén megkezdik az amerikaiakat segítő afgánok és családtagjaik kimenekítését az országból. Egy neve elhallgatását kérő amerikai illetékes a Reuters hírügynökségnek elmondta, hogy a kezdeti kitelepítési program várhatóan 2500 főt érint, és a vízumkérelmük elbírálásáig amerikai katonai létesítményekben helyezik el őket. A Törökországba újonnan érkezők között is megnőtt az afgán kormányzati bürokráciában oktatók és dolgozók száma, ugyanis attól tartanak, ha a kormány összeomlik, a tálibok bosszút állnak rajtuk.

A Foreign Policy nevű amerikai lap a rohamosan romló afgán biztonsági helyzet kapcsán arról ír, hogy Európának új menekültválsággal kell szembenéznie. Joe Biden elnök azon döntése következtében, hogy kivonja az amerikai erőket Afganisztánból.

Ugyanez a lap egy másik cikkben azt pedzegeti, hogy az EU-államoknak, és különösen azoknak, amelyek részt vettek a NATO-misszióban, ki kell venniük a részüket az afgán menekültek befogadásából.

Az Afganisztánnal határos országok a nemzetközi közösség segítségét várják az Afganisztánból érkező menekültáradat kezelésére. Jó okuk van rá, ugyanis a tálibok május óta jelentős területeket foglaltak el az ország vidéki részein, továbbá kulcsfontosságú határátkelőhelyeket vontak irányításuk alá az iráni, a türkmén, a pakisztáni és a tádzsik határon is. Elemzők szerint jelenleg a kormányerők már csak a tartományi fővárosokat és a legfontosabb utakat ellenőrzik, sokan attól tartanak, hogy az utolsó külföldi katona távozásával az ország káoszba süllyed.

Németország lehet a legfőbb célország

Az ENSZ menekültügyi ügynöksége szerint Afganisztánban már csaknem hárommillió ember hagyta el az otthonát, Iránban pedig 780 ezerre nőtt az afgán menekültek száma, közülük több tízezren arra készülnek, hogy Törökországon keresztül Európába jussanak.

2020-ban az afgánok összesen 45 935 menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be az EU-ban, idén eddig 7587 kezdeti kérelem érkezett Németországba, ahol 271 ezer afgán él – 27 ezren már ott születtek.

Mathias Middelberg, a CDU parlamenti csoportjának belpolitikai szóvivője azt mondta a Bildnek: figyelemmel kell kísérnünk a migrációs fejleményeket, hogy ne érjen bennünket meglepetés.

Törökország ismét kulcsszerepben

Csak Isztambulban mintegy 200 ezer afgán él, sokan hivatalos papírok nélkül, és az illegális gazdaságban keresnek maguknak munkát.

Eddig a Törökország és az Európai Unió közötti menekültügyi paktum több-kevesebb sikerrel zárta az Európába vezető fő migrációs útvonalakat, de az uniós segítség főleg a szírekre koncentrált, az afgán migránsok többsége ebből kimaradt.

Szijjártó Péter Brüsszelben, az uniós tagországok külügyekért felelős miniszterei­nek egynapos találkozóján közölte: ahhoz, hogy Európa biztonságban legyen, meg kell állítani a migrációs hullámokat.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy a NATO-csapatok kivonása Afganisztánból biztonsági kihívást jelent, ami újabb tömeges migrációs hullámok forrásává teheti az országot. Már most családok ezrei hagyják el Afganisztánt napi szinten Európa irányába – tette hozzá. Hangsúlyozta, az újabb bevándorlási nyomás elkerülése érdekében „minden nyitott kérdést gyorsan el kell rendezni Törökországgal a migráció ügyében. Meg kell erősíteni az unió »védvonalait«” – tette hozzá.

Hogy mi várhat Afganisztánban a nőkre, milyen támadás érte a magyar katonákat és miféle ultimátumot adta a tálibok, kiderül az augusztus 3-án, kedden megjelenő Ripost7-ből. Keresd az újságárusoknál!