kulcsár edina
A jövőben indoklás nélkül ki lehet majd toloncolni azt az illegális bevándorlót Amerikából, aki nem tudja azt bizonyítani, hogy jogosult a menedékstátuszra.
Az amerikai alkotmánybíróság szerepét is betöltő legfelsőbb bíróság (Supreme Court) az illegális migránsok gyors kitoloncolása mellett foglalt állást egy csütörtökön hozott döntésével - írja a CNBC amerikai hírportál.
A 9 tagú testület egy srí lankai illegális migráns ügyében hozott ítéletet, elutasítva azt, hogy alkotmánysértő lenne a korlátozott vagy rövidített bírósági felülvizsgálat utáni gyors kitoloncolás. A politikai elemzők szerint az alkotmánybíróság ezzel Donald Trump amerikai elnök bevándorlásellenes politikája mellett foglalt állást, ráadásul elsöprő többséggel, 7:2-es arányban.
A Srí Lankából érkező tamil férfit 2017-ben vették őrizetbe, nem sokkal azután, hogy illegálisan, papírok nélkül átlépte az amerikai-mexikói határt a kaliforniai San Diego és a mexikói Tijuana között. Akkor azt vallotta, hogy a hazájában üldöztetésnek van kitéve, mert a tamil kisebbséghez tagja, és a helyi rendőrség többször megverte a politikai nézetei és etnikai hovatartozása miatt. Az amerikai hatóságok azonban nem tekintették „hitelt érdemlőnek” a migráns érvelését, miszerint a hazájában félnie kéne a rendőri brutalitástól. A tamil férfi fellebbezett, a San Franciscóban székelő, 9-es számú kerületi bíróság pedig neki adott igazat. Az ügy ezt követően került a szövetségi alkotmánybíróság elé, ami elutasította a migráns keresetét. A precedens értékű döntés lényegében lehetővé teszi a hatóságok számára a migránsok gyors és azonnali kitoloncolását.
A legfelsőbb bíróság üggyel kapcsolatos szavazásán, két demokrata párti bíró is (Ruth Bader Ginsburg és Stephen Breyer) a konzervatívokkal együtt voksolt. Az ifjabbik Bush elnök által jelölt, ultrakonzervatív bírónak számító Samuel Alito azzal indokolta döntését, hogy a régóta használt gyakorlat szerint nem rendelkeznek teljes körű amerikai alkotmányos jogokkal azok az emberek, akik csak várakoznak a legális státuszra. Ebben az esetben pedig a kongresszusnak megvan a felhatalmazása arra, hogy eldöntse, milyen jogokat ad meg a migránsoknak.
Alito hangsúlyozta: „miközben az illegális migránsoknak megvan a joguk a kitoloncolással kapcsolatos teljes körű jogi eljárásához, a legfelsőbb bíróság már korábban kimondta, hogy a kongresszusnak jogában áll meghatároznia a jogszerű belépéshez szükséges feltételeket”. A bíró emlékeztetett arra is, hogy a törvényhozó testület 1996-ban életbe léptette az illegális bevándorlókra vonatkozó törvényt, amelynek értelmében lehetséges „a nyilvánvalóan érdemtelen” érvelések elutasítása és az illegálisan az országba érkezett személyek gyors és indoklás nélküli kitoloncolása.