Betiltanák a muszlim viseletet a franciák

A muzulmán fejkendő korlátozását célzó intézkedés azonban nem léphet életbe, mert ahhoz a nemzetgyűlésnek is meg kellene szavaznia a javaslatot, de azt sem a kormány, sem a baloldali ellenzék nem támogatja.

A fejkendőről szóló vita időről időre kirobban Franciaországban, ahol a szekularizáció, azaz az állam és a vallás szétválasztásának nevében a vallási jelképek viselését szigorúan szabályozzák a törvények.

A heves vita után a felsőházban a szenátorok 163 igen szavazattal 114 ellenében és negyven tartózkodás mellett fogadták el azt a tervezetet, ami tiltja a vallási jelképek viselését az iskolai csoportokat önkéntesen kísérő szülők számára.

A kérdés október közepén került napirendre, miután az egyik megyei közgyűlésben az egyik jobboldali képviselő rászólt egy muzulmán fejkendőt viselő anyára, aki egy iskolai csoportot kísért látogatásra a közintézménybe. Az incidensről és az anyját vigasztaló fiúról készült felvétel nagy vitát váltott ki a francia közéletben.

A vallási jelképek viselését megtiltó javaslatot a jobbközép Köztársaságiak nyújtották be a szenátusban, ahol Jean-Michel Blanquer oktatási miniszter ellenezte a törvénytervezetet. Ugyanakkor megerősítette, hogy a kormány „támogatja a közoktatási intézmények vezetőit azokban az intézkedésekben, amelyekkel a hittérítés ellen kívánnak küzdeni”. A tárcavezető kiállt a szekularizáció mellett, de a radikalizálódás ellen is szót emelt.

A tiltást ellenzők elsősorban annak esetleges következményeire figyelmeztettek. Antoine Karam kormánypárti képviselő szerint az, ogy megtiltják az iskolai kirándulásokon a fejkendő viselését a gyerekeket kísérő anyáknak, eltávolíthat gyereket a közoktatásból, míg Laurence Rossignol szocialista képviselő szerint „a vita úgy kellett az iszlamistáknak, akár egy falat kenyér”.

Emmanuel Macron kedd este a Zsidóság Európai Központjának párizsi avató ünnepségén elmondott beszédében elítélte azokat, akik „gyűlöletet és megosztást keltve” a szekularizációt arra használják fel, hogy „egyes vallások ellen harcot hirdessenek”.

„A szekularizáció nem a vallás megtagadása és nem eszköz a vallások elleni harchoz, hanem olyan érték, amely úgy egészíti ki a köztársasági hármast (szabadság, egyenlőség, testvériség), hogy magáévá teszi és megerősíti mindegyik pillérét” – mondta a francia elnök.

Franciaországban rendszeresen vita folyik az iszlám helyéről a társadalomban, miután a második világháború óta folyamatosan nő a muszlim hagyományú családok száma.