kulcsár edina
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter még 2016-ban beszélt a nyugat-európai no-go zónákról, vagyis azokról a területekrõl, ahova már az õslakosok nem merik betenni a lábukat. Akkor heves kritika érte a kijelentést, most azonban már a német kancellár is elismerte azok létezését.
Mindig is azt állítottam, hogy a biztonság szavatolása az állam kötelessége, az állam kezében van az erőszak monopóliuma, így az állam feladata azt biztosítani, hogy a lakosság biztonságban érezze magát, bárhová akar is menni
– jelentette ki Angela Merkel német kancellár egy tévéinterjúban, amely során elismerte, hogy Németországban ez nincs mindenhol így.
Léteznek az országunkban no-go zónák. A nevükön kell neveznünk őket, és tennünk kell valamit ellenük
– mondta a kancellár, aki két éve, a migránsválság kezdetekor még tiltakozott a feltételezés ellen.
A mostani interjúban azonban már egyértelműen elismerte, hogy több német városban is vannak olyan lakónegyedek, ahol alternatív társadalmak alakultak ki migránsokból, akik saját törvényeik szerint élnek, és az állami szervek már nem tudnak beleavatkozni az eseményekbe. A hatóságok a hivatalos megkeresésekre mindig tagadóan válaszolnak, sőt politikai okokból Németországban származási alapon nem is gyűjtenek adatokat a bűnözőkről, ám a személyes kutatások esetén, nevük elhallgatását kérve sokszor elmesélik a valós helyzetet – számol be az áldatlan állapotokról a Magyar Idők.
A félmilliós Duisburgban 60 ezer iszlám hátterű ember él, egyes utcákat teljes egészében bandák uralják. Sötétedés után a tömegközlekedés rendkívül veszélyes, a rendőrök – különösen a rendőrnők – állandó zaklatásnak vannak kitéve. Rainer Wendt, a német rendőrszakszervezet vezetője a Spiegel című német magazinnak korábban bevallotta, egyes berlini és duisburgi kerületekben a kollégák nem merik leállítani az autójukat, mert 40-50 ember azonnal körbeveszi őket.
Duisburg Marxloh városrésze a német integrációs politika kudarcának élő példája. Itt a húszezres lakosság fele külföldről érkezett, összesen 90 országot képviselnek. A városban nagyjából tízezer embernek nincs semmiféle egészségbiztosítása, és körülbelül négyezer kisgyereket nem tudnak beoltani, így növekszik a járványok kockázata is. Az N24 tévé beszámolója szerint az egykor népszerű lakó- és bevásárlónegyed ma bűnözői csoportok uralma alatt áll.
A rendőrség kizárólag megerősített egységgel hajlandó behajtani Marxlohba, még egy egyszerű koccanás esetén is számos autóra van szükségük. Túlságosan sűrűn veszik körbe őket helyi agresszív bandák tagjai, akik leköpködik és fenyegetik őket. Egy év alatt a rendőrség hatszáz alkalommal ment ki Marxlohba négy vagy több autóval
– hangzott el a tévéműsorban. A helyiek szerint a migránscsoportok „szabadidős tevékenységként” fogják fel az erőszakot.