Kiutasítási kvótát vezetne be egy német párt

Elfogadta az őszi szövetségi parlamenti választásra készített programját és megválasztotta a kampányt vezető úgynevezett csúcsjelöltjeit vasárnap véget ért kölni kongresszusán a legnagyobb Bundestagon kívüli német párt, a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD).

 
A 2013-ban alapított párt országos támogatottsága 10 százalék körül van. Biztosnak tűnik, hogy az 5 százalékos bejutási küszöböt gond nélkül átlépi a szeptember 24-i Bundestag-választáson, a nagy kérdés valószínűleg inkább az lesz, hogy képes lesz-e kétszámjegyű eredményt elérni.

 A kétnapos kölni kongresszuson elfogadott választási programmal az AfD szembehelyezkedik a második világháború utáni kormányok politikájával, a közjogi rendszer mélyreható átalakítását irányozza elő.

Álláspontja szerint Németországban a szuverenitást egy "tikos szuverén", egy csekély létszámú "politikai oligarchia" gyakorolja, amelynek legfőbb érdeke saját befolyásának és jólétének megőrzése.

 A párt az Európa-politikában azt az alapelvet képviseli, hogy az EU jelenlegi szerkezete, a "Lisszabon-Európa" nem megfelelő, helyette fel kell építeni a nemzetállami szuverenitáson alapuló EU-t. A többi között sürgeti, hogy Németország lépjen ki az euróövezetből.
   

 A progam leginkább hangsúlyos elemei közé tartozik a menekültpolitikai alapvetés, amely ugyancsak szakítást jelent az eddigi német politikával. Például az uniós szintű "bevándorlási kvóta" helyett be kell vezetni az elutasított menedékkérők eltávolítására vonatkozó "kiutasítási kvótát".

 Az AfD programjában úgy fogalmaz, hogy az iszlám vallás és kultúra "konfliktusban áll" a szabadságon alapuló németországi berendezkedéssel. Ezért "az iszlám nem tartozik Németországhoz".