tóth gabi
Mérföldkőhöz érkezett a Naprendszeren kívüli élet kutatása.
Első alkalommal sikerült vízgőzt kimutatni egy, a csillaga lakható zónájában keringő exobolygó légkörében. A lakható zóna azt a régiót jelöli a csillagok körül, ahol a víz képes folyékony állapotban fennmaradni, így elméletileg az ezen zónában fekvő égitesteken az élet is kialakulhat.
Az új eredmények mérföldkövet jelentenek a Naprendszeren kívüli élet kutatásban. A szakértők szerint az érintett szuperföld az egyetlen olyan exobolygó, amelyen az élettel összeegyeztethető hőmérséklet, illetve víz van.
Ez önmagában persze nem jelenti azt, hogy valóban van élet a 110 fényévnyire fekvő, nyolc földtömegű, K2-18b jelű égitesten, de így is ez az eddigi legjobb jelölt.
„Vizet találni egy talán lakható világon hihetetlenül izgalmas”
– mondta Angelos Tsiaras, a University College London (UCL) munkatársa és a tanulmány társszerzője.
A K2-18b exobolygót 2015-ben fedezte fel a Kepler amerikai űrteleszkóp. Csillaga, a K2-18 egy vörös törpe az Oroszlán csillagképben. Az UCL csapata a Hubble űrtávcső adatait használta, és kifejlesztett egy nyílt kódú algoritmust a bolygó légkörén átszűrődő csillagfény elemzésére.
Az eredmények felfedték a vízpára molekuláris jeleit, valamint hidrogén és hélium jelenlétét is kimutatták. A K2-18b valószínűleg jégből és kőzetekből áll, épp mint a Föld, a Mars vagy a Vénusz.