Pokoli torony Zuglóban: 7 ember veszítette életét Budapest legnagyobb paneltüzében

1972. május 18-án, nem sokkal éjfél után, egy elektromos zárlat miatt tűz ütött ki a fővárosi Csertő utca 12-14. szám alatt álló, 10 emeletes panelház 7. emeletén. A lakók többsége addigra már nyugovóra tért, hogy reggel kellően kipihenten mehessen be a munkahelyére.

A 60-as, 70-es években a pártvezetés kiadta a direktívákat: építsünk gyorsan panelházakat a dolgozó népnek! A sebtében felhúzott épületeket a lakók hamar el is foglalták. Nem is gondoltak arra, hogy még komoly problémák adódhatnak abból, hogy a villanyóraszekrények favázra szerelt rétegelt papírból, a padlóburkolat pedig olcsó linóleumból készült. A lángok villámgyorsan terjedtek, az izzó linóleumból pedig fekete füst és mérgező gázok szabadultak fel.

A lakók pánikszerűen próbálták elhagyni az épületet. Aki kilépett a folyosóra, azt tapasztalta, hogy a közlekedőn gyakorlatilag összefüggő tűzfal áll, a lakásába pedig bedől a füst. Volt, aki az erkélyre menekült és a lepedőkből sodort kötélen próbált menekülni. Többen a mélybe zuhantak.

A legrosszabbul a 7. emelet felett lakók jártak, hiszen a lépcsőházban a kéményhatás következtében a füst a felsőbb szintekre tódult. A folyosókat a lépcsőháztól üvegezett ajtók választották el. Ezek a keletkezett hőtől valósággal szétrobbantak.

A tűz borzalmas károkat okozott

A PVC égése során felszabaduló klórgáz és légnemű sósav azonnali maró hatást eredményezett az áldozatoknál. Aki belélegezte, elviselhetetlen kínoknak lett kitéve: a szem, a száj, a torok, a nyelőcső, és a tüdő szövetei erősen károsodtak. A szén-monoxid-mérgezés következtében sokan elvesztették az eszméletüket, a linóleum és a ragasztók égésekor felszabaduló cianid okozta mérgezés pedig légzésbénulást eredményezett.

A tűzoltók hősies helytállással a lángokat hajnalban megfékezték, de mintegy 40 lakás használhatatlanná vált. 

7-en meghaltak, 39-en pedig kórházba kerültek.

A tűzeset egyik kiváltó oka a panelprogram gyorsítása lehetett. A dán Larsen-Nielsen mintára épült panelépületek tervezési és tűzvédelmi hiányosságait egyszerűen figyelmen kívül hagyták, hiszen a biztonságnál fontosabb szempont volt a gyors kivitelezés. A kor szellemének megfelelően a pártfőtitkár, Kádár János a tragédia kapcsán egy szót sem szólt, a pártfunkcionáriusok pedig egyedi gondatlanságnak próbálták az ügyet beállítani.