INSIDER
Itt az igazság a magyar gazdaság állapotáról: ilyen országot örököl a leendő Tisza-kormány
Létrehozva2026. 05. 04. 14:40
Bár az ellenzék előszeretettel beszél romokban lévő országról, a gazdasági mutatók mást mutatnak. Stabil gazdasági helyzetben veszi át az országot a leendő kormány.
Szalai Piroska, az Országgyűlés gazdasági és energetikai bizottságának leendő alelnöke, miniszterelnöki főtanácsadó tényszerűen cáfolta azokat az ellenzéki híreszteléseket, miszerint romokból kellene újáépítenie az új kormánynak az országot. Magyarország az elmúlt másfél évtizedben számos területen az európai sereghajtók közül az élmezőny közelébe került.
Szalai Piroska a Magyar Nemzetnek adott interjújában beszélt arról, hogy az interneten is terjedő álhírekkel szemben a leendő Tisza-kormány egy stabil gazdasággal rendelkező országot örököl majd a leköszönő kabinettől. Orbán Viktor főtanácsadója konkrét adatokkal támasztotta alá az állításait.
Rekordmagas foglalkoztatottság
Szalai Piroska szerint a magyar gazdaság állapotát leginkább a munkaerőpiaci adatok mutatják meg.
A legfontosabb reálgazdasági terület a munkaerőpiac. Itt két alapvető kérdés van: hányan dolgoznak, illetve mennyit keresnek az emberek?
– fogalmazott. Mint mondta, 2010-ben nagyjából 3,7 millió foglalkoztatott volt Magyarországon, ma viszont már mintegy 4,7 millió ember dolgozik. Ez egymilliós növekedést jelent. A leendő alelnök kiemelte: a foglalkoztatási ráta ma már 81,1 százalék a 20–64 éves korosztályban, ami megegyezik Németország mutatójával, a 7. legjobbak vagyunk Európában.
A munkanélküliségről szólva Szalai Piroska emlékeztetett arra, hogy 2010-ben ez a mutató Magyarországon történelmi csúcs közelében állt.
A rendszerváltás utáni időszak második legrosszabb munkanélküliségi mutatóját örökölte meg a kormány 2010-ben. Ma viszont jóval az uniós átlag alatt vagyunk, a 4,4 százalékos rátánk a 8. legkisebb
– mondta.
Növekvő reálbérek
Szalai Piroska szerint a keresetek növekedése szintén azt mutatja, hogy a magyar gazdaság stabil alapokon áll.
Kétszázezer forint körül volt 2010-ben az átlagkereset, ma már meghaladja a hétszázezer forintot
– mondta. A reálkeresetek 2010 és 2025 között mintegy 90 százalékkal emelkedtek. Az utolsó négy évben is 24,5 százalékos növekedés történt. Szalai Piroska arra is felhívta a figyelmet, hogy 2024-ben Magyarország produkálta az Európai Unió harmadik legnagyobb reálkereset-növekedését, az OECD-ben pedig a második legnagyobb volt a 2021 óta elért javulásunk.
Nemzetközi kutatócégek szerint az idei magyar bérnövekedés akár a világ tíz legjobb eredménye között is lehet
– jegyezte meg.
Nőtt a családok megtakarítása
Szalai Piroska szerint a magyar családok pénzügyi helyzetét jól mutatja a megtakarítások növekedése.
Magyarország az uniós élmezőnyben van a megtakarítási mutatók tekintetében
– mondta. Kiemelte: ma már mintegy 1,6 millió ember rendelkezik állampapír-megtakarítással vagy babakötvénnyel.
Ez azt mutatja, hogy nem csupán egy szűk elit tud félretenni, hanem a társadalom széles rétegei is
– hangsúlyozta. Szerinte az állampapír-programok és az adómentes megtakarítási konstrukciók hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar állam finanszírozása egyre nagyobb részben belső forrásokra támaszkodjon.
Letört inflációs adatok
Szalai Piroska szerint sokszor politikai manipuláció övezi a magyar inflációról szóló vitákat.
A tények nem támasztják alá azokat az állításokat, amelyek szerint kezelhetetlenül magas lenne a magyar infláció
– fogalmazott. Emlékeztetett arra, hogy 2023 januárjában még 25,7 százalékos inflációt mértek, amely 2026 februárjára 1,4 százalékra csökkent.
Ilyen mértékű és ilyen gyors inflációcsökkenés példátlan a világgazdaság történetében
– mondta. Szerinte ebben fontos szerepe volt a kormányzati intézkedéseknek, például az árrésstopnak és a rezsicsökkentésnek.
Az élelmiszer-infláció november óta negatív tartományban van. Az Eurostat márciusi adatai szerint mínusz 4,1 százalékos volt az élelmiszer-termékcsoport inflációja Magyarországon, ami a legkisebb az Európai Unióban
– emelte ki. Az üzemanyagárak kapcsán hozzátette: a kormány időben meghozott intézkedései miatt az üzemanyag-infláció is negatívba fordult.
Csökkent a szegénység kockázata
A leendő bizottsági alelnök szerint a társadalmi mutatók szintén javulást mutatnak.
Több mint 1,3 millió ember került ki a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatából
– mondta. Hozzátette: jelentősen, 4,4 millióval csökkent azok száma is, akik nem tudnának fedezni egy váratlan kiadást, vagy 1,3 millióval azoké, akik anyagi okokból nem tudnak autót fenntartani.
A nélkülözés számos mutatója javult Magyarországon, és ma már az uniós átlagnál kedvezőbb helyzetben vagyunk, a középmezőny elején foglalunk helyet
– fogalmazott.
Ripost hírek
