A vártnál is nagyobb növekedéssel adja át a gazdaságot az Orbán-kormány

A Világgazdaság által megkérdezett elemzők szerint az idei első negyedévben talán biztató hírek érkeznek a magyar gazdaságból: a konszenzus szerint az előző év azonos időszakához képest 1,0 százalékkal, míg a tavalyi utolsó negyedévhez viszonyítva 0,5 százalékkal emelkedhetett a GDP. Ma reggel azonban közölte a Központi Statisztikai Hivatal az idei első negyedéves GDP-adatokat, amelyek alapján újabb képet kaphatunk a magyar gazdaság állapotáról. 

Ez a friss GDP-adatok tanulsága

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közzétett adatai alapján 2026 első negyedévében a bruttó hazai termék volumene – mind a nyers, mind a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint –

A növekedést elsősorban a szolgáltatási szektor hajtotta, ezen belül is kiemelkedően a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív területek teljesítménye. Emellett hosszabb idő után az ipar is érdemben hozzájárult a GDP bővüléséhez, immár pozitív irányban befolyásolva a gazdaság alakulását.

Dr. Horváth Diána, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség Senior elemzője szerint a pozitív adat hátterében főleg a szolgáltatások kedvező teljesítménye húzódott meg, azon belül is 

• a szakmai, 
• tudományos, 
• műszaki 
• és adminisztratív tevékenységek növekedtek a leginkább. 

A szolgáltatások kapcsán a fogyasztás szerepét érdemes kiemelni: a családtámogatások bővülése, a vásárlóerő javulása a dinamikus béremelések, valamint a mérséklődő infláció nyomán mind hozzájárulhattak a költések növekedéséhez. Az első negyedévben már az ipar hozzájárulása is pozitívvá vált a gyorstájékoztató szerint, itt azonban befolyásoló tényező lehet a korábbi időszak kedvezőtlen teljesítménye is.

Az óvatosság nem árt

 A kedvező adat ellenére azonban nem árt az óvatosság. A február végén kirobbant közel-keleti konfliktus hatása még az első negyedéves adatokban csak kismértékben jelenhetett meg, a későbbiek során azonban várhatóan egyre erőteljesebben érezteti majd negatív hatásait. Még ha sikerülne is a közeljövőben lezárni a háborút és megnyílna a Hormuzi-szoros, az energetikai infrastruktúra sérüléseit hosszabb idő helyreállítani. Ezen tényezők pedig érdemben emelik az energia árát, ami fokozatosan begyűrűzik a magyar gazdaságba és az infláció gyorsulását, az óvatosság fokozódását vonja maga után. A fogyasztás ennélfogva a korábban vártnál alacsonyabb szinten alakulhat, ugyanakkor változatlanul a gazdaság fő hajtóereje maradhat. 

A külső kereslet kapcsán ugyancsak kedvezőtlen hírek érkeztek, legnagyobb felvevőpiacunkon, a német gazdaságban a kormányzati várakozásokat az idei évre jelentősen visszavágták, mindössze 0,6 százalékos növekedést várnak a korábbi 1,3 százalék helyett, míg jövőre is csupán 0,9 százalékos dinamikát prognosztizálnak a megelőző előrejelzés 1,4 százalékával szemben. Ez pedig az exportteljesítményre és a beruházási hajlandóságra is kedvezőtlenül hat - írta a Magyar Nemzet.