
A Tisza gazdasági programja rövid időn belül földbe állhat. Túl szép, amit ígérnek, de nem jön ki a matek
Nem lehet egyszerre további kedvezményeket ígérni, és adókat csökkenteni. Könnyen földbe állhat a Tisza programja.
A Tisza eddig ismert gazdasápolitikai elképzeléseiről egyelőre azt tudjuk elmondani, hogy sehogy sem jön ki a matek. Magyar Péterék egyszerre ígérnek adócsökkentést, a meglévő támogatások fenntartását, sőt, azok emelését. Valóságos ígéretcunaminak vagyunk tanúi.

A Tisza mindent megígért a választóknak, de ezek jó része nem megvalósítható
Túl szép, hogy igaz legyen", hogy az új kormányzati többség egyszerre képes lesz a családi adókedvezmények megtartására, a családi pótlék növelésére, az anyáknak járó adómentesség fenntartására, az áfa csökkentésére, a nyugdíjasoknak SZÉP-kártya osztogatására – jelentette ki Nagy Attila Tibor politikai elemző az M1 aktuális csatorna 48 perc című műsorának keddi adásában. Vagyis nem jön ki a matek, ha egyidejűleg komolyan vesszük Magyar Péter és Kapitány István szavait. A konfliktus lényege a jóléti ígéretek és a piacpárti gazdasápolitika között húzódik. Egyszerűsíthetjük a dolgot Magyar Péter és Kapitány István elképzeléseinek ütközésére is.
A Tisza hivatalos kommunikációja eddig azt hangsúlyozta, hogy:
- megtartják a családtámogatásokat (CSOK, adókedvezmények),
- emelik a családi pótlékot,
- megtartják a 13. havi nyugdíjat és más szociális juttatásokat.
Kapitány István és a párthoz köthető szakértői stáb ezzel szemben egy piacalapú, hatékonyságfókuszú modellt képvisel.
„Egyszerűbbé kell tenni az állam működését, sokkal kevesebb beavatkozásra van szükség. Sokkal kevesebb különadóra van szükség. Sokkal kevesebb árstopra, árréstopra van szükség” - magyarázta korábban Kapitány István.
Ez az irányzat az államháztartási hiány radikális csökkentését és a bürokrácia leépítését tartja elsődlegesnek.
Ha aTisza egyszerre akarja fenntartani a jelenlegi rendszert (ami már most is feszíti a költségvetést) és közben plusz szociális támogatásokat adni (családi pótlék emelés), az több ezermilliárd forintba kerülne. Nem lehet egyszerre „kisebb államot” vizionálni, miközben a választóknak azt ígérik, hogy az állam minden eddiginél több pénzt fog osztani.
A Tisza az uniós források hazahozatalával számol, de ezek nagy része célzott fejlesztési forrás, nem használható fel közvetlenül bérfejlesztésre vagy szociális juttatásokra. Ráadásul Brüsszel ennek megkéri a politikai árát például Ukrajna támogatását, a migrációs paktumhoz való csatlakozást, magyarán a migránsok befogadását, amit a Tisza szavazói sem támogatnak, s akkor még nem beszéltünk az uniós országajánlásokról.
- A Bizottság magasabb ingatlanadók kivetését szorgalmazza Magyarországon;
- a 13. havi nyugdíj bevezetését „fenntarthatósági kihívásnak minősíti.”
- Bizottság felrója, hogy „Magyarország GDP arányos adóbevételei az uniós átlag alatt vannak, és viszonylag alacsony mértékben támaszkodnak a munkát terhelő adókra.”
A 2025. évi országjelentés 22. oldalán a Bizottság részletesen kifejti a munkához és gyermekvállaláshoz kötött adókedvezményekről szóló kritikáját, ami szerinte igazságtalan előnyben részesíti a magasabb jövedelmű, kétkeresős, többgyermekes családokat.
- Az Európai Bizottság kezdetektől fogva a rezsicsökkentés felszámolását követeli, ezzel kapcsolatban Magyarországgal szemben kötelezettségszegési eljárást is indított.
- A 2025. évi Magyarországról szóló országjelentésben az Európai Bizottság kifogásolja az adómentes, hosszú lejáratú állampapírok rendszerét, és azt sürgeti, hogy Magyarország olyan kötvényeket bocsásson ki, amelyek után adót kell fizetni.
Mindezek a kívánalmak ott vannak a háttérben. Miközben a jelen kihívásai, az árrésstop megszűnése, az üzemanyagárak várható emelkedése a védett ár megszűnése után az infláció emelkedésével, a reáljövedelmek csökkenésével fenyeget.






