Egyre több fiatal tagadja meg a katonai szolgálatot Németországban

Németországban a társadalmi tiltakozás, valamint a 90 nagyvárosban megrendezett demonstrációk ellenére fogadták el decemberben az új katonai szolgálati modellt, amely sokak szerint az első lépést jelenti a sorkötelezettség 16 év utáni újbóli bevezetése felé. Az új szabályozás értelmében minden 18. életévét betöltött fiatal kérdőívet kap, amelyben a katonai szolgálattal kapcsolatos hajlandóságát és alkalmasságát mérik fel.

A Németországban élő fiatalok nem akarnak háborúba menni

Miután a németeknél bevezették a sorkatonáság visszaállítására hasonlító törvényt, azonnal több tízezer diák vonult utcára, hogy tiltakozzanak az ellen. Ráadásul most a Neue Osnabrücker Zeitung a Szövetségi Családügyi és Civil Társadalmi Feladatok Hivatalának (BAFzA) adatai alapján arról számolt be, hogy emelkedő tendenciát mutat Németországban a lelkiismereti okokra hivatkozó katonai szolgálatmegtagadási kérelmek száma.

A jelentésből az is kiderül, hogy 2026 első negyedévében  2656 ilyen kérelmet nyújtottak be, ami már közelíti a 2024-es teljes éves adatot, amikor összesen 2998 beadvány érkezett. Egy parlamenti kérdésre adott kormányzati válasz alapján 2025-ben 3867 ilyen kérelem volt, amiről korábban az Augsburger Allgemeine is beszámolt.

Ha a jelenlegi növekedési ütem fennmarad, 2026-ban a kérelmek száma akár a tízezret is meghaladhatja, ami a legmagasabb értéket jelentené azóta, hogy Németország 2011-ben felfüggesztette a sorkötelezettséget. A január 1-jén hatályba lépett jogszabály kötelező alkalmassági vizsgálatot ír elő a 2008 után született férfiak számára, azzal a céllal, hogy növeljék az önkéntes jelentkezők számát a hadseregben. Amennyiben a kitűzött létszámcélok nem teljesülnek, a Bundestag úgynevezett szükségletalapú sorkötelezettség bevezetéséről határozhat.

Érdekesség, hogy az 1980-as években a Német Szövetségi Köztársaságban (NSZK) évente mintegy tízezer fiatal tagadta meg a katonai szolgálatot. Az újraegyesítést követően azonban ez a szám jelentősen megemelkedett, és rendszeresen meghaladta a 100 ezret. A csúcsot 2002-ben érték el, amikor közel 190 ezer szolgálatmegtagadási kérelmet tartottak nyilván.

A jelentés arra is rámutat, hogy növekszik azok száma, akik visszavonják korábban tett szolgálatmegtagadási nyilatkozatukat: 2024-ben 781 ilyen esetet jegyeztek fel, míg 2026 első negyedévében már 233-at.

Jelenleg Németországban nincs sorkötelezettség, ugyanakkor a katonai szolgálat lelkiismereti okokra hivatkozó megtagadásának lehetősége továbbra is biztosított az Alaptörvény 4. cikkének (3) bekezdése alapján.

A német kancellár egyértelűen háborúra készül 

Mint az korábbi cikkünkben megírtuk, Boris Pistorius német védelmi miniszter és Friedrich Merz kancellár tervei között szerepel, hogy néhány éven belül létre akarják hozni az Európai Unió legerősebb hagyományos fegvyeres erejét és nemsokára egy "keresletalapú" sorkatonaságot működtetnének. Ezen tervek alapján a 2030-as évekre több mint negyedmillióra növelnék az aktív katonák számát és a tartalékos erőket is megdupláznák. 

Azonban ebből a német fiatalok nem kérnek, sőt Henning Otte parlamenti biztos korábban egy kijózanító értékelést adott a helyzetről, amiben megjegyezete, hogy

A CDU/CSU és az SPD szeretne elegendő önkéntest, akik meggyőződésből harcolnak Németországért, ám ha nem jelentkeznek kellő számban a hadseregbe, akkor életbe lép a kötelező katonai szolgálat.

Mindemellett Merz már arról is beszélt, hogy a nők számára is kötelezővé tenné a katonaságot, tehát nekik is muszáj lenne egy évig szolgálniuk. 

 – magyarázta Friedrich Merz.