Háborúba sodródás, Brüsszel- és ukránpártiság, energiaár-emelkedés – ezért tartják a magyarok kockázatosnak Magyar Pétert

Ötvenegy százalék szerint Magyar Péter túlzottan Brüsszel- és ukránbarát politikus, ezért kockázatos választásnak tartják. A Századvég friss kutatásából kiderül, hogy a magyarok pontosan látják a rájuk leselkedő veszélyeket és többségük a változásban most nem egy jobb élet lehetőségét, hanem az adó- és energiaár-emelkedés, illetve a háborúba sodródás veszélyét látja. A napi hírek egyáltalán nem biztatóak: ukrán támadások az orosz energialétesítmények és vezetékek ellen, olajblokád alá vont Magyarország. A közel-keleti konfliktusban kölcsönösen pusztítják Irán és az Öböl menti országok energiainfrastruktúráját, ami már most száz dollár fölötti hordónkénti olajárhoz vezetett. Ahogy Irán, úgy Zelenszkij ukrán elnök is a konfliktus kiterjesztésétől remél előnyt országa javára, amihez a brüsszeli politikusok lelkesen asszisztálnak. Ezek a brüsszeli politikusok az energiaár emelkedésére és az elhúzódó konfliktusból következő energiahiányra nem az orosz energiához való kézenfekvő visszatéréssel és az ukrajnai konfliktus tárgyalásos rendezésével válaszolnak, hanem az elhibázott szankciók folytatásaként az orosz olajról és gázról való végleges leválással, valamint legkésőbb 2030-ig egy új háborúra való felkészüléssel.

Egyesek szerint a magyarok most vasárnap sorsot is választanak maguknak, ezért sem mindegy, hogy melyik témát tartják a kampányhajrában meghatározónak és milyennek látják a két legnagyobb induló párt listavezetőjét. A fokozódó nemzetközi konfliktusok és az egekbe szökő energiaárak láttán nem meglepő, hogy a magyarok 56 százaléka a választáson Magyarország békéjét és a magyar gazdaság stabilitásának megőrzését, az adó- és energiaár-emelések elkerülését tartotta legfontosabb döntési szempontnak. Elvégre megfelelő mennyiségű és árú energia nélkül nemcsak a lakossági rezsiszámla emelkedne a mostani duplájára vagy háromszorosára, de azok a gyárak is elvándorolnának tőlünk, amelyek pont Magyarország stabil energetikai helyzete miatt költöztek az országba. A korrupció elleni harcot 42 százalék nevezte meg fő döntési szempontként, míg 2 százalék nem válaszolt.

Kutatásunkban azt is megkérdeztük, hogy a válaszadók mennyire tartják valószínűnek, hogy egy esetleges Tisza kormány Brüsszel elvárásainak megfelelően teljesen kitiltja Magyarországról az orosz olajat és gázt, ami jelentős energiaár- és benzinár-emelkedést okozna. A megkérdezettek 62 százaléka ezt elképzelhetőnek tartotta, 32 százalék szerint nem valószínű, míg 6 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.

Arra a kérdésre, hogy Brüsszel irányítása és Magyar Péter esetleges miniszterelnöksége alatt Magyarország belesodródna-e az Oroszország és Ukrajna közötti háborúba, vagy a háború finanszírozásában való részvételre kényszerülne, 57 százalék válaszolt úgy, hogy ezt valószínűnek tartja, míg 41 százalék ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg. Ennél a kérdésnél a megkérdezettek 2 százaléka nem formált véleményt.

Végezetül azt kérdeztük, hogy melyik politikus túlzottan Brüsszel- és ukránbarát és melyikük lenne a kockázatos választás? Magyar Pétert a válaszadók 51 százaléka tartja kockázatos választásnak, míg Orbán Viktorról ezt csak 19 százalék feltételezi, 30 százalék pedig nem nyilvánított véleményt.