Így változik a tavaszi óraátállítás tavalyhoz képest
Már készülhetünk a rövidebb éjszakákra. Március utolsó vasárnapján ismét előre tekerjük az óráinkat, ezzel hivatalosan is beköszönt a nyári időszámítás. És miközben évek óta napirenden van már, hogy végleg eltöröljék az évi kétszeri időugrást, nem történik semmi. Pedig az időeltolódás sokak szervezetét megviseli.
A tavasz beköszöntével idén is elérkeztünk az év azon időpontjához, amikor hamarosan átlépünk a nyári időszámításba. Bár a hosszabb nappaloknak sokan örülnek, a szervezetünket megterhelő óraátállítás idén is sokak számára okozhat majd nehéz napokat.
Mikor kell átállítani az órákat?
Idén az óraátállítás március 28-ról 29-re virradó éjjel történik. Vasárnap hajnali 2:00-kor 3:00 órára kell előretekerne az órákat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy:
- Egy órával kevesebbet alhatunk ezen az éjszakán.
- Cserébe viszont 18 óra után megy le a nap, így élvezhetjük a világosabb estéket.
Újdonságnak számít, hogy az átállás idén egy nappal korábbra esik, mint tavaly, mivel az óraátállítás időpontja mindig március utolsó vasárnapjához igazodik.
Miért nem törölték még el az óraátállítást?
Bár az Európai Unió már 2018-ban nagy hévvel vetette bele magát az óraátállítás eltörlésébe, ennek folyamata elakadt. Annak ellenére, hogy az európai polgárok 84 százaléka szabadulna ettől a rituálétól, a tagállamok közötti viták miatt a mai napig nem született meg a végleges döntés. Ezért Magyarországon és a legtöbb uniós országban még mindig a megszokott rend szerint váltunk – évente kétszer.
Honnan ered ez a szokás?
A szezonális időszámítás az I. világháború alatt jelent meg először: a Német Birodalom és az Osztrák–Magyar Monarchia vezette be 1916-ban. A cél akkor a mesterséges világítással való spórolás és a természetes fény jobb kihasználása volt. Hazánkban 1980 óta alkalmazzák folyamatosan a jelenlegi rendszert.
Hatásai a szervezetre: több, mint egy kis fáradtság
A szakemberek szerint az óraátállítás komoly élettani hatásokkal járhat, mivel megzavarja a belső biológiai óránkat. A leggyakoribb tünetek közé tartozik:
- Napközbeni aluszékonyság és fáradtság,
- koncentrációcsökkenés és ingerlékenység,
- fejfájás és nehezebb elalvás.
Különösen a kisgyermekek, az idősek és a krónikus betegek szervezete reagál érzékenyen a változásra. A legtöbb embernek néhány nap elegendő az alkalmazkodáshoz, de van, akinél ez akár egy hétig is elhúzódhat.
Tipp: érdemes már a váltás előtti napokban 15-20 perccel korábban lefeküdni, mert segít a biológiai órád "újrahangolásában".
Bár az átállás kényelmetlen, a nyári időszámításnak vitathatatlan előnyei is vannak:
- Mivel munka után még órákig világos van, könnyebb rávenni magunkat egy kis sportra vagy sétára.
- A több természetes fény pozitívan befolyásolja a mentális egészségünket.
- A jobb látási viszonyok statisztikailag csökkenthetik a balesetek számát.
Ripost hírek
