Óraátállítás 2025 – Hamarosan véget ér a nyári időszámítás, ideje felkészülni!

A szeptemberi becsengetés és a tanév kezdete kétségtelenül az egyik legmarkánsabb választóvonal a nyár vége és az ősz kezdete között. Nagyobb léptekben mérve, de hasonlóan fontos választóvonalnak számít a tél közeledtét jelző dátum, a nyári időszámítás vége. A második és egyben utolsó óraátállítás 2025-ben október 26-ra virradó éjszaka lesz, amikor is hajnali 3 óráról 2 órára kell visszatekerni a kismutatót. 

Óraátállítás 2025: idén utoljára babrálunk az idővel, de az EU végleg felhagyna ezzel

Annak ellenére, hogy az Európai Parlament már évekkel ezelőtt, 2019-ben meghozta a döntést, miszerint az Unió felhagy nyári és a téli időszámítás közötti ugrándozással, a jelenség mind a mai napig része az életünknek. Ennek oka, hogy 

 Márpedig amíg nincs teljes egyetértés a kérdésben – ami talán nem is lesz soha – addig nem szabadulunk meg az évente kétszer esedékes tekergetéstől.

Az óraátállításnak komoly történelme van, haszna viszont mára egyre kevesebb

A világon elsőként Németországban és az Osztrák-Magyar Monarchiában vezették be az óraátállítást, vagyis a magyarok igen tapasztaltak már ebben. Az első világháború ideje alatt, 1916. április 30-án, este 11 órakor álltak át először a központi hatalmak országai a nyári időszámításra, nem meglepő módon azért, mert így sokat spórolhattak az erőforrásaikon a hosszabb nyári délutánokkal elért energiamegtakarításnak köszönhetően.

Azt, hogy az óraátállításnak akkoriban még volt is értelme gazdasági szempontból jól mutatja, hogy később más országok is elkezdték alkalmazni a nyári időszámítást. Mára azonban ez egyre kevésbé mondható el a rendszerről, amely a Föld népességének nagyjából a negyedét érinti.

Az óraátállítás intézményének alapgondolata, miszerint a természetes fény minél hosszabb ideig történő felhasználása és ezáltal az áramfogyasztás csökkenése mára sok szakember szerint szinte elhanyagolható megtakarítást eredményez. Ezt számtalan, egymástól független vizsgálat is alátámasztotta már. Ezek egybehangzóan arra az eredményre jutottak, hogy

Az óraátállítás élettani hatásait mindenki a saját bőrén tapasztalja

Azzal párhuzamosan, ahogy az óraátállítás gazdasági előnyei lassan, de biztosan csökkentek az évek során, egyre inkább előtérbe kerültek az élettani hatásai – ezek viszont kimondottan hátrányosak. A kényelmetlenség ugyan a nyári időszámítás végeztével kevésbé hangsúlyos, mivel a legtöbben úgy vannak vele, hogy egy órával többet lehet aludni. Ugyanakkor a szervezet biológiai óráját nem olyan könnyű átállítani, így aztán nehezebben is alkalmazkodik ehhez és  egészségügyi problémákat is eredményezhet. Az óra babrálásának tünetei között szerepel: 

• levertség, alvászavar, 
• dekoncentráltság,  fáradtság 
• emésztési zavar, illetve 
• a sztrók és az infarktus kockázata is emelkedik ilyenkor.

Éppen ezért a szakértők és az orvosok szerint nem árt, ha már az óraátállítás előtti hetekben elkezdjük felkészíteni a szervezetünket! Ezt megtehetjük:

• fokozatos korábban kelésekkel, 
• fényterápiával, 
• a kék fény szűrésével, illetve 
• a koffein-, a cukor-, valamint az alkoholbevitel csökkentésével.

Ráadásul, ha még azt is hozzátesszük, hogy a háziállatokra is rossz hatással van az óraátállítás, akkor még inkább kézenfekvőnek tűnik az uniós kezdeményezés ennek eltörlésére. Már csak az a kérdés, hogy lesz-e ebből valaha bármi is, illetve mikor?