3 trükk, amivel legyőzheted az óraátállítás fáradalmait

Szombatról vasárnapra virradó éjjel kezdődik a nyári időszámítás, hivatalosan hajnali 2 órakor kell előre tolnunk a mutatókat egy órával. Ráadásul az óraátállítás a rendkívüli szombati munkanap után jön, ami miatt még a szokásosnál is jobban fogjuk utálni, hogy egy órával kevesebbet alhatunk. 

Az alváskutatók és az idő biológiájával foglalkozó hazai és nemzetközi szakmai szervezetek egyöntetű véleménye szerint egészségünk szempontjából az állandó időszámítás lenne a leginkább megfelelő. Régóta terítéken is van, hogy eltörlik az évi kétszeri össznépi tekergetést, de hol a politika, hol a Covid szólt közbe, úgyhogy a rendszer máig él és virul. 

Csak rólunk, emberekről nem mondható el ez. Bioritmusunk felborulása miatt ugyanis a váltást követő napon mindig megszaporodnak a balesetek és a szív-érrendszeri halálozások. 

Az alvás és az ébrenlét évezredeken át kialakult természetes ritmusának, a cirkadián ritmusnak a mesterséges (intézményes) megzavarása az emberi szervezetre negatívan ható fáziseltolódási következményekkel jár

– írta közleményében a Magyar Alvás Szövetség, amely szerint a mesterséges beavatkozás alvászavarokat, emiatt pedig rosszabb közérzetet, kisebb teljesítményt, alacsonyabb koncentrálóképességet és csökkenő toleranciát eredményez. 

Hogyan győzhetjük le mégis a rendszert? Megkérdeztük a szakembert, mit tanácsol. 

Nem szabad félvállról venni az óraátállítás miatt szervezetünket érő sokkot!

− figyelmeztette olvasóinkat Pintér Ferenc, a Meteo Klinika igazgatója, aki ezért több olyan módszert javasolt, amivel elkerülhetjük, de legalábbis csökkenthetjük a káros hatásokat. 

1. Ne egyszerre állítsuk egy órával előbbre az időt! Kétszer fél órát könnyebben elvisel a szervezetünk, de a legjobb, ha negyed-negyed órákkal léptetünk előrébb egyik napról a másikra, esetleg egy-egy nap szünetet is beiktatva. Ezt persze a munkába járók nem nagyon tudják kivitelezni, de a legsérülékenyebb csoportok: az idősek és a krónikus betegek megtehetik. Számukra különösen fontos, hogy minél simább legyen az átmenet. A frontérzékenyek is szinte kivétel nélkül érintettek, főleg ebben a rendkívül nagy hőmérsékletváltozások miatt erősen megterhelő időszakban.
2. Próbáljuk a szervezetünk egyéb fizikai és szellemi terheléseit csökkenteni! Ilyenkor duplán számít, hogy nehéz munkákkal és nehéz ételekkel ne terheljük magunkat, és kerüljük a stresszes állapotokat, az idegfeszültséget is. Persze könnyű azt mondani, hogy ne idegeskedjünk, ha valakinek már az óraátállítás említésére „felmegy az agyvize”.
3. Érdemes étrendkiegészítőkkel pótolni azokat az anyagokat, amelyekből a szervezetünk amúgy is hiányt szenved. A C-vitamin, a magnézium és a kalcium mellett az olyan nyomelemekre is figyelni kell, mint a cink és a szelén. A tavaszi fáradtság is azt jelzi ugyanis, hogy szervezetünk ásványianyag- és vitaminraktárai kimerültek, márpedig ebben a helyzetben még alapjáraton is nehezebben működünk, nemhogy az időátállással megbirkózzunk.

A meteogyógyász arra is emlékeztetett, hogy két napja megdőlt a legnagyobb napi hőingás rekordja Magyarországon. 2022. március 24-én Szécsényben 31,1 fokos hőmérsékletkülönbséget mértek: a reggeli -7,5 fokos fagyot csütörtök délutánra 23,6 fokos meleg váltotta fel a nógrádi városban. 

„Ez a valaha mért legszélsőségesebb hazai érték, ami nyilvánvalóan ugyanolyan rossz hatással van a szívünkre, a vérnyomásunkra és a fáradékonyságunkra, mint az óraátállítás” − mutatott rá Pintér Ferenc.