Mire is emlékezünk pontosan március 15-én? Íme a legfontosabb tudnivalók a nemzeti ünnepről

Szabadságharc, forradalom, sajtószabadság, függetlenség, mindez az egyenlőség és a testvériség zászlaja alatt, egyetlen nap alatt. Mi történt 1848. március 15-én, amiről még 178 évvel később is megemlékezünk? Mutatjuk!

A forradalomhoz vezető események már jóval korábban, március 3-án elkezdődtek. Mi történt pontosan március 15-e előtt, alatt és után? Mikor és hogyan ért véget a forradalom? Ezt érdemes tudni a nemzeti ünnepről!

Mi törént pontosan március 15-én? — Mutatjuk mi történt pontosan 1848. március 15-én. Fotó: NAGY NORBERT / Mediaworks Archív

Mi történt 1848-ban március 15. előtt?

Magyarország a török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc elbukása után önállóan ugyan, de a Habsburg Birodalom részeként működött. 1848. február 22-én aztán kitört a párizsi forradalom, aminek hírére Kossuth Lajos 1848. március 3-án elmond egy emlékezetes beszédet, amiben programszerűen felsorolja, milyen változásokat akar itthon is az ellenzék. 1848. március 13-án aztán Bécsben is kitört a forradalom, ezt követően pedig március 15-én Magyarországon is.

Mi történt 1848. március 15-én?

Európa több országához hasonlóan Pest-Budán is kitört és vér nélkül győzött is a forradalom a nemzeti szuverenitás és a polgári átalakulás jelszavaival, amik az egyenlőség, szabadság, testvériség voltak. Megszületett a modern parlamentáris Magyarország, és megkezdődött a szabadságharchoz vezető folyamat, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt – olvasható a kormany.hu-n.

Hogy zajlott a forradalom első napja?

A Pilvax-kör (többek között Petőfi, Jókai, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula) március 14-én este végleg elhatározta, hogy a bécsi forradalom nyomán cselekvésre szánja el magát. Március 15-én délelőtt mozgósították az egyetemi ifjúságot, felolvasták a 12 pontot, amelyet később Landerer és Heckenast nyomdájában a Nemzeti dallal együtt, cenzori engedély nélkül kinyomtattak. Így született meg a sajtószabadság. Délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál tartottak egy nagygyűlést, majd a tízezresre duzzadt tömeg a hajóhídon átvonult Budára, ahol hivatalosan is életbe léptették a 12 pontban foglalt követeléseket, és szabadon bocsáttatták az állítólagos sajtóvétség miatt bebörtönzött Táncsics Mihály újságírót, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre. Este a Nemzeti Színházban a betiltott Bánk Bán előadásával ünnepelték a forradalom győzelmét.

Mi történt március 15. után?

Másnap, március 16-án már Pest vármegye alispánja, Nyáry Pál, Rottenbiller Lipót Pest városának alpolgármestere és mások álltak a mozgalom élére és így vált az országos jelentőségűvé. Este a két testvérváros ki volt világítva, az utcákon hömpölygő tömeg pedig azt harsogta: "éljen a szabadság!". Az ablakokból nemzeti szín lobogók lógtak. Ezalatt Kossuth Bécsben tárgyalt a Habsburg vezetőkkel, akik belementek, hogy március 17-én gróf Batthyány Lajost nevezzék ki miniszterelnöknek a frissen megalakuló önálló magyar kormány élére. Létrejött tehát a független magyar kormány.

Hogyan ért véget a forradalom?

1848. szeptember 11-én Jellasics horvát bán 35.000 fős seregével megtámadja a magyar kormányt. 1848. szeptember 29-én a jórészt újoncokból álló magyar sereg visszaveri a közel kétszeres túlerőben lévő horvátok támadását.
1848. október 3-án a Habsburg uralkodó Jellasicsot teljhatalmú magyar királyi biztosává és a magyar fegyveres erők főparancsnokává nevezi ki.
1849. április 2-án megkezdődik a tavaszi hadjárat, ami május 21-ig, a budai vár bevételéig tart.
1849. június közepén orosz tábornokok vezetésével közel 200.000 fős orosz hadsereg tör Magyarországra a Habsburgok kérésének megfelelően.
1849. augusztus 13-án Görgei Artúr leteszi a fegyvert Világosnál az orosz tábornok csapatai előtt.
1849 Augusztus 17-én Damjanich átadja Aradot az oroszoknak.
1849. október 6-án Aradon kivégzik a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten az Újépületnél sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt is.

Érdekességek március 15-éve kapcsolatban
Nem is március 15-én akartak forradalmat kirobbantani	Petőfi, Jókai és társaik nem március 15-én akartak forradalmat robbantani, hanem pár nappal később, március 19-én. Ekkor kezdődött ugyanis a József-napi vásár. Ilyenkor rengeteg ember érkezett a városba, és úgy gondolták, aznap egyszerűbb lesz feltüzelni a népet.	Eredetileg más volt a Nemzeti dal szövege	Petőfi Sándor eredeti szövege úgy hangzott, hogy „Rajta magyar, hí a haza”. Ezt Petőfi egy joghallgató, bizonyos Szikra Ferenc tanácsára írta át „Talpra magyar, hí a haza”-ra.
Nem Pilvax volt a kávézó neve	A legtöbben úgy tudják, hogy a márciusi ifjak a Pilvax kávéházból indították útra a forradalmat. Az igazság azonban az, hogy a kávéházat mindenki Fillinger néven emlegette akkoriban. Az 1838-ban megnyitott kávézót tényleg Pilvax Károly vette meg, de tőle később Fillinger János vette bérbe, aki megtartotta a Pilvax nevet, de akkoriban már Fillingerként emlegették a kávézót.	A Nemzeti dalt nem Petőfi szavalta el	Sokakban az a kép él, hogy Petőfi Sándor a Nemzeti Múzeum lépcsőjén szavalja a Nemzeti dalt. Az igazság az, hogy ott csak egy buzdító beszéd hangzott el Petőfi szájából és nem a Nemzeti dal.
Miközben nyomtatták a 12 pontot, hazamentek ebédelni	Már javában nyomták a röplapokat, amikor elérkezett az ebédidő, és Irinyi József, a 12 pont ötletgazdája javasolta a tömegnek, hogy menjenek haza ebédelni. Így az ötezres éhes tömeg feloszlott, de ebéd után már tízezren gyűltek össze ismét a Nemzeti Múzeum előtt, ahol Vasvári Pál és Irinyi szónokolt.	Az első kokárdát Petőfi felesége készítette	A trikolórt a francia forradalom szülte, ahogy a kokárdát is a francia felkelők tűzték elsőként a ruhájukra. Petőfi Sándor feleségét, Szendrey Júliát is ez ihlette meg, aki saját maga varrta meg férje számára a kokárdát.