Magyar Péterék a háború és béke kérdésében is sunnyognak, végrehajtanák Brüsszel utasításait

Magyar Péterék új külpolitikai vezetője, Orbán Anita  arról írt könyvében, hogy támogatja Ukrajna NATO-tagságát. Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza politikusa pedig úgy nyilatkozott, hogy ha kell, “akkor mindenkit berántanak” katonának. Ilyen megszólalások után jogosan merül fel a kérdés: egy esetleges Tisza-kormány miként tudna  kimaradni a háborúból?

Magyar Péterék végrehajtanák Brüsszel utasításait

Európában egyre nyíltabban beszélnek a háborúról. A francia vezérkari főnök kimondta, hogy Európa háborúra készül, és már csak néhány évet jósol a konfliktus kitöréséig. Brüsszelben már a lakosságot is arra készítik fel, hogy el kell fogadniuk a gyermekeik elvesztését egy értelmetlen háborúban. Hihetünk-e a Tiszának, amely az Európai Parlamentben eddig minden háborús irányt csendben támogatott és egyszer sem szólalt fel Magyarország kimaradása vagy a béke mellett - kérdezi közösség oldalán Steiner Attila, államtitkár, a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltje.

 Mint korábban írtuk, Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője a január végi zágrábi találkozó után kijelentette, hogy az EU kiemelt célja Ukrajna támogatása és az európai katonai szövetség kialakítása. Vagyis Brüsszel most  teszi alkalmazhatóvá a 42.7-es közös védelmi klauzulát. Ez rendezi a tagországok katonai kötelezettségeit: ha megtámadnak egy EU-tagállamot „minden rendelkezésükre álló eszközzel”. Például katonákkal. 

Ruszin-Szendi Rumulusz egy januári  Párizsban tartott csúcstalálkozó kapcsán arról értekezett, hogy szerinte az összegyűlt háborúpárti vezetők - Németország, Nagy-Britannia és Franciaország - valójában békét akarnak. A probléma csak az, hogy ennek a csúcstalálkozónak az eredménye egy háborúpárti döntés lett - írja az Ellenpont, ugyanis a francia, brit és német vezetők vállalták, hogy fegyveres erőket telepítenek a háborús országba. De arról is döntöttek, hogy az Egyesült Királyság és Franciaország katonai központokat hoz létre Ukrajnában. Oroszország azonban közölte, hogy legitim célpontnak tekint minden haderőt, aki orosz egyeztetés nélkül Ukrajnába lép. Vagyis ha európai katonák ott vannak, az orosz olvasat szerint célpontok.

Magyar Péter bár tagadja háborúpártiságát, mégis időről-időre előkerülnek olyan megnyilvánulások a Tisza háza tájáról, amelyek bizonyítják, hogy a Tisza a háború kérdésében is együtt menetelne az európai fősodorral, ahogy azt a nyugat-európai országok teszik.  Ne feledkezzünk meg arról sem, amit kiugrott tiszás Csercsa Balázs mondott el a Másik Oldal Kárász Róberttel című műsorban. A Tisza Párt egyházügyi munkacsoportjának volt vezetője hangsúlyozta, egy Tisza-kormány támogatná a sorkatonai szolgálat bevezetését is, vagy hogy katonai akcióban vegyenek részt magyar katonák, ha az EU ezt kérné.

Arról, hogy megyünk-e háborúba vagy kimaradunk, a 2026-ban megválasztott kormány fog dönteni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Digitális Polgári Körök szombati háborúellenes gyűlésén Szombathelyen. A miniszterelnök szerint a 2026 és 2030 közötti évek a legkockázatosabb évek lesznek talán az életünkben. Ekkor dől el, hogy Európa háborúba megy-e, és mi megyünk-e vele – mondta. Hozzátette: a 2026-os választás a háború előtti utolsó választás.Orbán Viktor emlékeztetett: A történelemben az embereket a háború gondolatához szoktatták. Először jön a diplomáciai kapcsolatok megszakítása, már nem beszélünk az ellenféllel. Aztán jön a sorkatonaság. Aztán jön a fegyvergyártás. Aztán jön a hadigazdaságra való átállás. És aztán jön a nyílt konfliktus. Ma az Európai Unió nyíltan meghirdette, hogy az uniónak át kell állnia hadigazdaságra. Ez a hivatalos programjuk – szögezte le a kormányfő. Hozzátette: azt is kimondták az Európai Parlament plenáris ülésén, tehát nem titokban, hogy 2030-ra készen kell állni a háború megvívására.