
Halálos vírus ütötte fel a fejét Indiában – mi az a Nipah, és van-e okunk félni?
Komoly aggodalmat kelt Indiában a Nipah-vírus újabb felbukkanása. A Nipah-vírus Nyugat-Bengál államban ütötte fel a fejét.
Nyugat-Bengál államban több egészségügyi dolgozó is megfertőződött, több mint száz embert helyeztek karanténba. A WHO szerint a ritka, ám rendkívül veszélyes kórokozó halálozási aránya elérheti a 75 százalékot. Joggal merülhet fel a kérdés: mennyire kell tartanunk a vírustól, itt Európában?

Összefoglaló a Nipah-vírusról
Halálozási arány: 40–75%
Terjedés: denevérekről, sertésekről, fertőzött élelmiszerről és emberről emberre
Vakcina: nincs
Gyógymód: nincs, csak tüneti kezelés
WHO-besorolás: egyik legveszélyesebb betegség
Felfedezés éve: 1999
Mi az a Nipah-vírus, és miért ennyire veszélyes?
A Nipah-vírus (Henipavirus nipahense) egy zoonózisos kórokozó, vagyis állatokról terjedhet át az emberre. Természetes hordozói a gyümölcsevő denevérek, de a vírus sertéseken keresztül is eljuthat az emberhez. Maga a fertőzés történhet szennyezett élelmiszerrel, testnedvekkel, illetve emberről emberre is továbbadható. A WHO a Nipah-vírust a világjárvány-potenciállal rendelkező, legveszélyesebb betegségek közé sorolja: olyan kórokozók társaságában, mint a COVID–19 vagy a Zika-vírus.
A halálozási aránya 40 és 75 százalék között mozog, ami kiemelkedően magasnak számít.

Tünetek: nehéz időben felismerni!
A fertőzés korai felismerése különösen nehéz, mivel nincsenek kizárólag a Nipah-vírusra jellemző tünetek. Az amerikai járványügyi központ (CDC) szerint a lappangási idő 4–21 nap is lehet. A kezdeti tünetek jellemzően influenzaszerűek:
- láz,
- fejfájás,
- izomfájdalom,
- fáradtság,
- hányás, torokfájás.
Súlyosabb esetekben légúti panaszok, tüdőgyulladás, zavartság, alvászavar, majd agyvelőgyulladás (encephalitis) is kialakulhat. Egyes neurológiai szövődmények akár hónapokkal vagy évekkel később is jelentkezhetnek.
Jelenleg nincs jóváhagyott vakcina vagy célzott gyógyszer a Nipah-vírus ellen. A betegek kezelése tüneti jellegű, elsősorban a szövődmények megelőzésére és enyhítésére koncentrál. Ugyanakkor biztató fejlemény, hogy kínai kutatók szerint a korábban COVID–19 kezelésére engedélyezett VV116 nevű antivirális szer laboratóriumi körülmények között hatékonynak bizonyult a Nipah-vírussal szemben. A klinikai alkalmazás azonban még további vizsgálatokat igényel.
Egészségügyi dolgozók is megfertőződtek a vírussal
Az indiai hatóságok megerősítették: öt egészségügyi dolgozó fertőződött meg, közülük legalább egy súlyos, kritikus állapotban van. A fertőzöttekkel kapcsolatba kerülő mintegy 110 embert azonnal karanténba helyezték.
A The Telegraphnak Narayan Swaroop Nigam, az állam egészségügyi és családjóléti főtitkára elmondta:
Újabban két ápoló fertőződött meg egy magánkórházban, egyikük állapota válságos.
A fertőzés forrása nagy valószínűséggel egy korábban ugyanabban az intézményben kezelt beteg lehetett. A hatóságok szerint a járványt egyelőre sikerült lokalizálni.Több ország is lépett a vírussal szemben – nincs ok a pánikra.
Az indiai megbetegedések hírére Thaiföld, Nepál és Hongkong is fokozta a repülőtéri egészségügyi ellenőrzéseket. Thaiföldön például mintegy 1700 érkező utast szűrtek ki, elsősorban a Kalkuttából induló járatokon. A thaiföldi egészségügyi minisztérium hangsúlyozta:
A Nipah-vírus nem úgy terjed, mint a Covid. A fertőzöttek a tünetek megjelenése előtt nem jelentenek veszélyt másokra.
A szakemberek szerint azonban jelenleg nincs ok pánikra, és semmi nem utal arra, hogy egy újabb világjárvány küszöbén állnánk.

Eljuthat-e Európába?
A szakértők szerint a Nipah terjedési módja és viszonylag alacsony fertőzőképessége miatt kicsi az esélye egy európai járványnak. A szigorú egészségügyi protokollok hatékonyan képesek megfékezni a terjedést.







