
Nyugdíjasok számára rendkívül kedvező hírrel indul 2026
Tíz százalékkal magasabb lesz a valorizációs szorzó. Ez a nyugdíjasok juttatásának kiszámítása miatt fontos.
Nyugdíjasok számára rendkívül kedvező hírrel indul 2026. A nyugdíjkorhatár nem változik, 2026-ban is marad 65 év. A nők kedvezményes nyugdíjának feltételei sem változnak. A nyugdíj-megállapítás ugyanakkor minden évben módosul – erről beszélt az InfoRádióban a Nyugdíjguru alapítója.

Fotó: Huszár Márk / Heves Megyei Hírlap
Nyugdíjasok járandóságának megállapításában döntő jelentőségű ez a szorzó
Farkas András nyugdíjszakértő szerint a nyugdíj alapvetően két dologtól függ. Az egyik az úgynevezett életpálya-átlagkereset összege, ezt az 1988-tól szerzett összes olyan kereset alapján kell kiszámolni, ami után fizettünk járulékot az életünk során. Tehát 36-37 évre visszamenőleg kell nézni az összes keresetet, és felszorzással meg kell emelni az értékét ahhoz, hogy a nyugdíj-megállapítás évét megelőző év országos átlagkereseti viszonyait tükrözze.Ezt az értékkövetést lehet kiszámítani a minden évben változó valorizációs szorzókkal, ami minden évben követi az országos nettó átlagkereset nominális növekedését.
2026-ban nagyjából 10 százalékkal magasabb lesz a valorizációs szorzószámok mértéke a 2025-ös szinthez képest, mert az idei nettó átlagkereset a KSH eddigi adatai alapján körülbelül 10 százalékkal fog nőni, és az értékkövetési szorzók is ezt fogják tükrözni
– jelentette ki Farkas András.
A nyugdíjszakértő arról is beszélt, hogy a nyugdíj melletti munkavállalás terén sem változik lényegében semmi. Ahogy eddig is, jövőre is rendkívül kedvező feltételek mellett lehet dolgozni: eddig sem kellett a nyugdíj mellett szerzett kereset után fizetni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, és a foglalkoztatóknak meg nem kellett fizetni a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót.
Emelkedik a nyugdíjak reálértéke
Évek óta hangoztatja az ellenzék, hogy a nyugdíjasok helyzete folyamatosan romlik, pedig a számok egészen mást mutatnak. A magyar nyugdíjak inflációkövetését a törvény garantálja, sőt a 13. és 14. havi nyugdíjak miatt nemcsak az értékük marad meg, hanem reálértéken jelentősen növekszik - is írja bejegyzésében Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó.
A KSH adatai szerint a saját jogú öregségi nyugdíjak 2010 és 2025 között 2,7-szeresükre emelkedtek, ami közel 32 százalékos reálérték-növekedést jelent. Januártól újabb 3,6 százalékos emelés következik, az MNB inflációs előrejelzése alapján.
Az infláció feletti növekedést további intézkedések támogatják:
- 2021-ben bevezették a 13. havi nyugdíjat, kezdetben negyed havi összeggel, 2022-től már teljes havi kifizetéssel.
- 2026 februárban pedig elindul a 14. havi nyugdíj is fokozatosan, először egy heti kifizetéssel.
Szalai szerint nemzetközi viszonylatban is jól teljesítünk: az Eurostat adatai szerint 2024-ben a 65 év felettiek jövedelme a fiatalabb korosztályénak a 90 százalékát érte el. Ez pontosan a legmagasabb érték a tagállamok között, jól mutatva, hogy a magyar nyugdíjasok reáljövedelme az EU élvonalába tartozik.






