
Magyar Péter megint lebukott. Így húzna ki a Tisza százezreket minden munkavállaló zsebéből
Kiderült, százezreket húzna ki a Tisza minden munkavállaló zsebéből. Magyar Péteréket a saját emberük buktatta le.
Tavaly augusztusban egy kiszivárgott dokumentumból értesültek a magyarok arról, hogy a Tisza többkulcsos progresszív jövedelemadót vezetne be. Ezt Magyar Péterék tagadták, csakhogy a Tisza két vezető politikusa egy etyeki fórumon gyakorlatilag beismerte, hogy kormányra kerülésük esetén erre készülnek. Tarr Zoltán ki is mondta: "Választást kell nyerni, utána mindent lehet. "

Fotó: Purger Tamás / MTI
Magyar Péter ismét lebukott, súlyos terheket raknának a munkavállalőkra
Ezt követően az Index közzétette a Tisza több száz oldalas programtervezetét, ami már a társadalom egészére kiterjedő brutális megszorításokat részletezte. Ezt Magyar Péterék ismét tagadták, érthető módon, mert akkor megbuknának a választáson.
Összhangban a brüsszeli iránymutatással, a Tisza gazdasági terve úgy fogalmaz: "az új SZJA-rendszer progresszívebb, igazságosabb közteherviselést eredményez." "A javasolt személyi jövedelemadó-modell háromsávos progresszív struktúrán alapul, melyet célzott adójóváírás és jövedelmi sávokhoz kötött, fokozatosan csökkenő családi kedvezmény egészít ki."
Ezt a tervet megerősítette a megszorító csomag egyik feltételezett szerzője, Lengyel László is, aki egy podcastben arról beszélt: "itt előadhatod, hogy te le akarod vinni a személyi jövedelemadó-kulcsot 9 százalékra, ami egyébként kilyukasztja a költségvetést, de öt perc múlva kiderült, hogy ez egy hülyeség.”
A tiszás tervezet egyik legdurvább megszorítása a többkulcsos adórendszer lenne, e szerint bruttó
- 417 ezer forintig 15 százalék,
- 417 ezer és 1 millió 250 ezer forintig 22 százalék,
- 1 millió 250 ezer forint felett pedig 33 százalék lenne a személyi jövedelemadó mértéke.
Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók többsége a jelenleginél biztosan magasabb adót fizetne, mivel jelenleg a bruttó mediánbér 575 ezer forint körül alakul, vagyis ez az az összeg, amelynél ugyanannyian keresnek többet, mint amennyien kevesebbet.
Ha valaki havonta bruttó 600 ezer forintot keres, jelenleg – kedvezmények nélkül – 90 ezer forintot kell adóznia. A Tisza adórendszerében ez már 102 810 forint lenne, vagyis éves szinten több mint 150 ezer forint nettó keresetcsökkenést jelentene.
Az elvonás pedig még jóval nagyobb lenne, ha a nyugdíjreformot is megvalósítja a párt - írja a Mandiner.
Magyar Péter többször is hangsúlyozta, hogy adójóváírást vezetne be a Tisza-kormány. A valóságban a jóváírás nem valódi adócsökkentés. Ugyanis a tervek szerint ennek éves összege legfeljebb 240 ezer forint lehetne, és bruttó 700 ezer forintig lehetne igénybe venni, összege sávosan csökkenne. Ez azt jelenti, hogy egyedül a minimálbért kereső, nagyjából 200-300 ezer munkavállaló járna jobban, legfeljebb havi 20 ezer forinttal. A jóváírás ugyan járna a magasabb keresetűeknek is, de összege a legtöbb munkavállaló számára olyan elenyésző – néhány ezer forint – lenne, amely nem kompenzálná a 22 százalékos adókulcs bevezetése miatt kieső nettót.
A tervezetből az is kiderül, hogy gyakorlatilag az összes adókedvezményt eltörölné, vagy drasztikusan csökkentené Magyar Péter pártja. A családi adókedvezményt júliustól emelte a kormány, januártól pedig tovább nő az összeg. Jelenleg
- egy gyermek után 100 ezer forint,
- két gyermek után 400 ezer forint,
- három gyermek után 990 ezer forint kedvezmény érvényesíthető.
A Tiszánmál az adókedvezmény csak az alacsony jövedelműeknek maradna meg teljesen, havi bruttó 417 ezer forintos keresetig. Ezt meghaladóan, havi 1 250 000 forintos keresetig 70 százalék, míg a magasabb keresetűeknek legfeljebb 50 százaléka lenne a jelenleginek a jóváírás mértéke.
Megszűnne emellett az első házasok adókedvezménye, valamint az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári adóvisszatérítés is, ami évi legfeljebb 150 ezer forint és az öngondoskodást ösztönzi.
A kedvezmények megszüntetése és a jelentős adóemelés tehát gyakorlatilag minden munkavállalónak óriási nettó bevételkiesést jelentene, ráadásul nem ösztönözné a munkáltatókat sem arra, hogy bért emeljenek, mivel a sávhatárokon a béremelés nem járna valódi nettó keresetemelkedéssel, ellenben a foglalkoztatók kiadása nőne.







