
Húsz éve a fia miatt hozta létre, ma övék Budapest legvidámabb zenekara
Balogh György húsz éve azzal céllal alapított dobegyüttest, hogy válás után is élő és erős maradjon a kapcsolata a fiával Ádámmal. Amellett, hogy elérte a célját, a Bloco de Budapeste dobegyüttes közben világszerte ismert zenekarrá nőtte ki magát, de a történet magja még mindig ugyanaz: egy apa, aki a dobokkal teremtett hidat saját gyerekéhez.
Mit meg nem tesz egy apa, hogy a fia kedvében járjon, és igazi apa-fia kapcsolatot tartson fenn egy válás után is! És mit tehet egy apa, aki történetesen dobos? Dobegyüttes alapításába vág, ami remélhetőleg még jobban összekovácsolja kettejük kapcsolatát. Az, hogy a batucada stílusban, több mint 20 éve működő Bloco de Budapeste közben meghódította a világot, szinte már mellékes is lehetne, de nem az. Egy életmű, amely tele van jókedvre és táncra sarkalló ritmusokkal. Balogh György és a dobok így mesélnek.

A dobegyüttes, ami összeköti az apát és a fiát
Komoly helyzetben születnek a legjobb ötletek? Balogh Györgynél biztosan így volt ez.
Feküdtem az ágyon egy pajzsmirigy műtét után, és tervezgettem az életemet 2003-ban. A fiamat rendszeresen látni akartam, de nem láthatás jelleggel, hanem értelmes és közös programokat akartam, hogy közel maradjunk egymáshoz lelkileg is. Nagy tervei vannak az embernek egy komoly műtét után. Aztán a tervekből valóság lett.
Balogh György nagy név a zenei szakmában, sok zenekarban játszott itthon és külföldön is, a Cafe Latino magyar, latin zenét játszó együttesben ismerte meg jobban a stílust a kétezres évek elején. Onnan már nem volt messze a brazil ritmusvilág sem. Kurzusokat indított eleinte az Almássy téren, ahová Bécsből hívott vendégelőadót. 2004-et írunk ekkor. Egyre másra jöttek a jelentkezők, elég hangszer sem volt, ezért le kellett gyártatni azokat. Ádám, Gyuri fia még kisgyerek volt akkoriban, de rendületlenül járt a próbákra, a barátait is elvitte magával, és büszkén mutatta, hogy az édesapja milyen klassz csapatot vezet. Gyurinak igaza lett, a kapcsolat még jobban elmélyült apa és fia közt.

Az évek teltek és a hangszerpark is nőtt, egyre többen doboltak a zenekarban és egyre több amatőr tagból lett profi, akik itthon és külföldön is a dobolásból élnek.
Megszámolni se tudom, mennyien lennénk, ha mindenki eljönne egy közös dobolásra. Száznál is többen, az biztos. Annyi hangszert vettem és csináltattam a sok éve alatt, hogy mindenkinek jutna egy! Volt már találkozónk, az elég hangosra sikeredett, a Deák térről indultunk és zengett a kis körút tőlünk. A legjobb mindig az az egészben, hogy teljesen mindegy, hogy állunk neki dobolni, Magyarországon, Londonban vagy Dubajban, egyből táncra perdül mindenki
- meséli a zenekarvezető.

Gyuri manapság újból pajzsmirigy műtétre készül, és ismét átértékeli az életét, ahogy régen is tette. Lassan át akarja adni a stafétabotot, hogy a közösség, amit létrehozott, tovább éljen és gyarapodjon, amikor ő majd nyugdíjba megy, Ádám, a fia viszi majd tovább az együttes vezetését, és most ő tanítja majd a saját gyerekét, a kislányát, Gyuri unokáját.
Ádám ugyanúgy a magáénak érzi a zenekart. Nagyon jó barátságok alakultak ki, és igazán profivá vált mindenki. Közben táncosok is csatlakoztak hozzánk, akik eredeti brazil jelmezekben forrósítják fel a nézők vérét, mi meg adjuk a ritmust. Az életem a dobolás, és minden ami a zenekarral jár. Imádok tanítani, szeretem a jókedvet és a barátokat, szerintem latin lehettem előző életemben
- mondja nevetve Gyuri.

Gyuri hozzáteszi:
Nem igaz, hogy a magyarok komor emberek. Mindenki szereti a zenét, a ritmusokat, manapság már csapatépítő tréningeket is csinálok, annyian kíváncsiak a hangszerekre és a zenére. A magyar egy nagyon muzikális nép. Egy-egy fesztiválon beállnak közénk a gyerekek, a szüleik és a nagyszülők is. Igazi közösségi élmény
- meséli.

A brazil trendeket követve dolgoznak, és a brazil ünnepekre készülnek, a magyarok örömére elsősorban.
Februárban van a karneváli szezon, most gőzerővel készülünk arra is, de leginkább a jó időt várjuk, a mi közegünk leginkább az utca és a szabad tér. Ha bárki meglát minket, jöjjön oda hozzám, adok egy hangszert is a kezébe, és garantálom, hogy velünk marad!
- ígéri meg Gyuri az olvasóknak.






