Trump meghívta Orbán Viktort a Gázai Béketanácsba – így hathat ez az orosz–ukrán háborúra

Donald Trump meghívta Orbán Viktort és Magyarországot a Gázai rendezést célzó nemzetközi együttműködésbe, amely a közel-keleti békefolyamat egyik új fóruma lehet. A béketanács jelentőségéről Bendarzsevszkij Anton beszélt, hangsúlyozva, hogy a kezdeményezés hatással lehet az orosz–ukrán háború alakulására is.

Donald Trump meghívta Orbán Viktort és Magyarországot a Gázai Béketanácsba. A meghívás jelentőségéről és a világban zajló nagy érdeklődésre számot tartó eseményekről Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemző, az Oeconomus igazgatója beszélt ma reggel a Mokkában. Az elemző elmondta, hogy a béketanács a most a közel-keleti békéről szól, azonban ez kihathat akár az orosz-ukrán konfliktusra is.

Donald Trumpnak konkrét elképzelései vannak. Az egyik terve a második világháború után kialakult világrend átreformálása, mert az köztudott, hogy az elmúlt évtizedekben a nemzetközi intézmények nem funkcionálnak jól. Ugyanis vannak olyan patthelyzetek, amelyeket nem lehet megoldani, jelenleg állandó Biztonsági Tanácsában lévő tagokkal. Emiatt lehetséges, hogy Trump a gázai rendezésből kiindulva ezt a béketanácsot valamiféle alternatív ENSZ-nek szánja. Magyarország mellett meghívást kapott a béketanácsba Argentína, Németország és Franciaország is.

A Davosi gazdasági fórum fő témája a Béketanács lesz

A mai napon indul Davosban, Svájcban a Davosi Gazdasági fórum, ahol Donald Trump is személyesen ott lesz és számos európai vezető is, ebből kifolyólag arra lehet következtetni, hogy a Béketanács is egy kifejezett fontos téma lesz.

Azok az országok, amelyek nem lesznek ott ezen a fórumon, mint például Kína és Oroszország, azért nem kaptak meghívást, mert a gázai rendezés tekintetében nem egészen ugyanazt az álláspontot képviselték, mint Donald Trump, és nehezítették a békefolyamatokat. Oroszország elsősorban a palesztinokat támogatta a rendezés tekintetében. És vannak olyan országok, amelyek az ENSZ Állandó Tanácsában sokszor olyan szempontból vétóznak, ami az Egyesült Államoknak nem jó, ezért Donald Trump terve feltehetően az, hogy lecserélje ezeket a vezető globális eliteket az érintett a nemzetközi intézményekben.

Donald Trump: Zelenszkij a béke legnagyobb akadálya

Az amerikai elnök ezen kijelentése egy tudatos stratégia része, amely során fokozatosan és felváltva helyezi nyomás alá előbb az orosz felet, majd az ukrán felet is.

Másfél, két héttel a Zelenszkijről szóló nyilatkozat előtt az oroszokat hibáztatta, és azért éppen Zelenszkij van most a célkeresztben, mert ővele fog találkozni most ezen a Davosi fórumon, ahol többek között a békéről, és Ukrajna és az Egyesült Államok között létrejövő 800 milliárd dolláros megállapodásról fognak beszélgetni.

– mondta Bendarzsevszkij Anton, aki szerint van abban logika, hogy a találkozó előtt nyomás alá próbálja helyezni az ukrán elnököt, hogy többet elérjen nála, vagy nagyobb kompromisszumot kicsikarjon az ukrán elnöktől.

Emellett pedig napirenden van Jared Kushner, Trump veje és Steve Witkoff, Trump különmegbízottja, aki Moszkvába látogat, hogy Oroszországgal az elmúlt hetekben kialakított 20 pontos béketervről tárgyaljon.

Az elmúlt hetekben több olyan fejlemény is történt, ami az Egyesült Államok részéről Oroszország irányába nem túl pozitív lépés volt, például orosz tankerhajóknak lefoglalása a Karib-tenger térségében, vagy Oroszország egyik szoros partnerének, Venezuelának a venezuelai vezetőnek az elfogása. Ezek azt jelezhetik Oroszországnak, hogy Donald Trump és az Egyesült Államok egészen aktív oroszellenes pozíciót vett fel, viszont Trumpnak ugye fontos, hogy Oroszország benne maradjon a tárgyalásokban.

– fejtette ki az elemző, aki mindezt azért mondta el, hogy világosabbá váljon Trump startégiája, miszerint Oroszország irányába ez egy olyan gesztus, ami azt jelzi, hogy Amerika sok mindent tett az elmúlt időszakban, ami szembement az orosz érdekekkel, de továbbra is nyitottak a tárgyalásokra és bíznak abban, hogy Oroszország hajlandó lesz a tárgyalásokat folytatni, hajlandó lesz a békére.

Zelenszkij az, aki most éppen szembemegy ezzel, de mi szeretnénk tárgyalni, és fogadjatok minket majd Moszkvában.

– ismertette az Amerikai Egyesült Államok terveit Bendarzsevszkij Anton.

Az orosz-ukrán háború kritikus kérdése: Donbasz

Donbasz térsége az, ami a legkritikusabb, és arra mindenképpen igényt tart az orosz fél, az ukránok viszont egyértelműen nem akarják ezt átengedni. Ezzel kapcsolatban az elemző elmondta, hogy ez egy ilyen klasszikus mézesmadzag és ostorstratégia. Tehát megütjük Oroszországot a szankciókkal, az orosz partnerekkel szembeni fellépéssel, de közben ezzel arra kényszerítjük őket,, hogy előbb-utóbb menjenek bele a béketárgyalások feltételeibe. Ukrajnával szemben is ugyanez a stratégia, ez a mézesmadzag és ostor, arra biztatjuk őket, hogy ha nem mennek bele a tárgyalásokba, akkor sokkal rosszabb is lehet a helyzetük.

Donald Trump adott esetben meg tudja vonni Ukrajnától a katonai segítséget, és ezzel mindkét felet egyre közelebb próbálja kényszeríteni a tárgyalásokhoz.

Azt gondolom, hogy ez a stratégia működhet, de most mindkét fél a tárgyalások előtt a saját pozíciójának a maximalizálására törekszik. Ezt láthatjuk az orosz támadásokban, de ugyanúgy vannak markáns ukrán dróntámadások orosz területekkel szemben, tehát mindkét fél próbálkozik. Van egy olyan félelmem, hogy amíg tart a téli időszak, addig nem fogunk látni nagy áttörést, mert az oroszok is próbálnak olyan károkat okozni Ukrajnának, amivel saját tárgyalási pozíciójukat erősítik, és lehet, hogy az időszak még március elejéig eltart, ezért lehet, hogy csak akkor fogunk megint látni valamiféle nagy eredményeket a tárgyalások során.

– magyarázta az igazgató.

Magyar érintettek Venezuelában

Három kettős magyar állampolgár raboskodott venezuelai börtönökben, akikből kettőt már kiengedtek. Egyikük egy caracasi közgazdasági tanszéknek a vezetője, egy professzor. A másik magyar egy nő, akit fél évvel ezelőtt fogtak el egy hajóroncskutató hajó lefoglalása után. Őket a venezuelai hatóságok azzal vádolták, hogy valójában nem hajóroncsokat kutattak a térségben, hanem feltérképezték a Venezuela partjainál lévő nyersanyagokat.

Ezért a magyar hatóságok hónapokon át küzdöttek, hogy szabadon engedje Venezuela ezeket az embereket. A professzort tavaly év elején fogták el, így közel egy évig raboskodott, de Maduro elfogása azt eredményezte, hogy a hatóságok sokkal kompromisszumkészebbek lettek ebben a kérdésben és együttműködtek az amerikai hatóságokkal. Ugyanis nemcsak magyar állampolgárokat engedtek el, hanem amerikaiakat is.

Az elmúlt napokban Grönland helyzete is napirendre került. Az Egyesült Államok részéről az elmúlt 100 évben rendre előkerül Grönland hovatartozása, mivel stratégiai kérdés az Egyesült Államok számára, mert a második világháború után egy darabig amerikai kontroll alatt volt a grönlandi sziget.

Északi-sarki kérdések miatt, nyersanyag kérdések miatt, stratégiai pozíció kérdések miatt fontos Egyesült Államok számára, de én azt gondolom, hogy azért olyan jellegű katonai intervencióra nem számíthatunk, mint amit az egyes lapok írnak, hiszen nagyon komoly feszültségekkel járna a szövetségesek között.

– zárta gondolatait Bendarzsevszkij Anton.