Trump: Ezért van szükségünk Grönlandra

Az Egyesült Államok nemzetbiztonsági rendszerében óriási lyukat jelentene, ha nem rendelkezne Grönlanddal - jelentette ki Donald Trump amerikai elnök pénteken.

Az elnök Washingtonból távozva a repülőtéren újságírók előtt kifejtette, hogy a kiterjedt amerikai katonai beruházások révén megcélzott amerikai rakétavédelmi pajzs, az "Aranykupola" (Golden Dome) kiépítése szempontjából is fontos szerepet kapna Grönland. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kérdésről tárgyalások vannak a NATO-val is.

Donald Trump korábban pénteken egy fehér házi eseményen kilátásba helyezte, hogy vámokkal sújtja azon országokat, amelyek nem hajlandóak együttműködni az Egyesült Államokkal Grönlanddal kapcsolatban.

"Vámokat vezethetek be azon országokra, amelyek nem igazodnak Grönlandhoz, mert szükségünk van Grönlandra a nemzet biztonsága érdekében"

– fogalmazott.

Olaszország nem küld katonákat Grönlandra, mert az, hogy ott állomásozik 15 olasz, 15 francia, 15 német, úgy hangzik, mint egy klasszikus vicc kezdete - jelentette ki Guido Crosetto védelmi miniszter az olasz sarkvidék-politikáról pénteken Rómában megrendezett konferencián.

Crosetto emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi biztonságpolitika nem most fedezte fel az Északi-sarkvidék stratégiai jelentőségét. Kifejezte értetlenségét amiatt, hogy miért van most szükség katonai jelenlétre Grönlandon, ha eddig nem volt. "Tizenöt katona, akit kirándulni küldünk az Arktiszra, nem oszt, nem szoroz" - jelentette ki. Más kérdés az Északi-sark stratégiai jelentősége a jövőben. Miután a világnak ezzel a részével leginkább Oroszország határos, ahogy véget ér az ukrajnai háború, "az orosz katonai források nagy részét ebbe a zónába helyezik át, amint a NATO is teszi már" - tette hozzá.

"Ennél sokkal fontosabb - hangsúlyozta -, hogy a nyugati világ szabad maradjon, és ne szakadjon még több darabra, mert már így is túlságosan megosztott" - hangsúlyozta. Úgy vélte, Grönland függetlenségét nem katonákkal, hanem az Európai Unióhoz és a NATO-hoz tartozó tagállamok együttműködésével lehet garantálni.

Hasonlóképpen nyilatkozott a konferencián Antonio Tajani külügyminiszter, aki szerint a Nyugat biztonságát nem tíz vagy húsz katona jelenléte garantálja Grönlandon.

A védelmi, a külügyi, valamint az oktatási és kutatási tárca által megrendezett konferencián elhangzott, hogy az Arktiszon az éghajlat felmelegedése négyszer gyorsabb, mint a világ többi részén mért átlag, ami jelentősen befolyásolja a hajózási útvonalak alakulását.

A jég olvadásával a Szuezi-csatorna hagyományos kereskedelmi forgalma 40-50 százalékkal csökkenhet - hangoztatta Crosetto.

Az olasz tudományos és kutatóközpontok, valamint a védelmi ipar vállalatai is nagy figyelmet fordítanak az Északi-sarkvidékre, ahol a világ földgáztartalékának 30 százaléka, valamint a még fel nem tárt kőolaj 13 százaléka rejlik.

A konferencián bemutatták az Olaszország sarkkörstratégiájáról szóló, több mint ötven oldalas kötetet.

Anna Maria Bernini felsőoktatási miniszter bejelentette, hogy március 3-án és 4-én Rómában fórumot rendeznek az Északi-sarkvidékről a nemzetközi politikai, vállalkozói és tudományos élet képviselőivel.

Lengyelország meg akarja őrizni a NATO egységét, ezért nem küld katonákat Grönlandra az európai misszió keretében - közölte a lengyel nemzetvédelmi miniszter pénteken Varsóban, a litván hivatali kollégájával tarott sajtóértekezleten.

A minisztert Donald Tusk kormányfő előző napi, a lengyel katonák kiküldését kizáró kijelentése kapcsán kérdezték újságírók. Tusk csütörtökön egyúttal az európai szolidaritás szükségességét húzta alá, és a szövetségesek szemszögéből kiszámíthatatlannak nevezte Donald Trump amerikai elnök politikáját.

Wladyslaw Kosiniak-Kamysz aláhúzta: Lengyelországnak stratégiájában "a Nyugat, a NATO egysége az első helyen áll". Biztonságpolitikai szempontból fontosnak nevezte az Egyesült Államok vezette szövetségesek együttműködését.

"A NATO nem létezne az Egyesült Államok nélkül" - hangsúlyozta a miniszter. Úgy látta: Dániának "kizárólagos joga van Grönlandra mint autonóm területre", és szükséges, hogy Koppenhága és Washington megállapodásra jusson.

A lengyel-litván kapcsolatokról Kosiniak-Kamysz közölte: Varsó támogatja Vilnius kezdeményezését egy gyakorlótér építésére a lengyel határhoz közeli Kapciamiestis litván település térségében. Szükség esetén a lengyel műszaki alakulatok részt vesznek az építési munkálatokban, és a lengyel hadsereg vezetése az új terepen szervezendő közös hadgyakorlatokban is érdekelt - mondta a politikus.

Robertas Kaunas litván védelmi miniszter kifejtette: a gyakorlótér növelné a védelmi képességeket az úgynevezett Suwalki-folyosóban.

A Suwalki-folyosó mintegy száz kilométer hosszú sáv a lengyel-litván határ mentén, amely elválasztja az Oroszországhoz tartozó kalinyingrádi exklávét és Fehéroroszországot, így stratégiai szempontból fontos.

A gyakorlótér építése Lettország és Észtország szempontjából is fontos. A létesítmény "átlátható és demokratikus módon működik majd", Litvánia folyamatosan megosztja a róla szóló információkat Lengyelországgal - jegyezte meg Kaunas.

"Alapvető nézeteltérések" vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében - jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel.

Dánia külügyminisztere arról számolt be, hogy magas szintű munkacsoport alakul annak érdekében, hogy "egyetértési pontokat" találjanak a vitás kérdésben.

"Úgy döntöttünk, magas szintű munkacsoportot alapítunk, hogy feltárjuk, találunk-e közös utat előre". Hozzátette, hogy a politikai testület feladatának szánja, hogy a Grönlanddal kapcsolatban felmerült amerikai biztonsági aggályokra válaszokat adjanak a Dánia által meghúzott "vörös vonalakat" is tiszteletben tartva.

Lars Lokke Rasmussen kijelentette, hogy "mindenkinek érdeke - akkor is, ha nem értünk egyet -, hogy abban megegyezzünk: feltárjuk, hogy megvalósítható-e az aggályok némelyikének kezelése a Dán Királyság területi integritásának, valamint a grönlandi emberek önrendelkezésének tiszteletben tartása mellett". A dán diplomata ugyanakkor elismerte, hogy hosszú távot tekintve osztja a Grönlanddal kapcsolatban megfogalmazott amerikai aggodalmakat, akkor is, ha - véleménye szerint - a területtel kapcsolatos helyzet eltér az amerikai nyilatkozatokban elhangzottakkal.

A dán bejelentés szerint a Grönlanddal kapcsolatos vita tisztázása érdekében megalakuló munkacsoport "heteken belül" találkozik először.

Támogatta a holland parlamenti pártok többsége David van Weel ügyvivő külügyminiszternek azt a tervét, amely szerint Hollandia katonai erőforrásokat küldene Grönlandra egy esetleges NATO-misszió keretében.

A témáról a Politikai Reformpárt (SGP) nyújtott be javaslatot, amelyet a parlamentben a koalícióalakításról tárgyaló mindhárom párt - a 66-os Demokraták pártja (D66), a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA), valamint a Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) - a támogatásáról biztosított a Dutchnews hírportál jelentése szerint, és több más erő is egyetértését fejezte ki.

David van Weel a parlamentben kijelentette:

Hollandia pozitívan tekint egy esetleges csatlakozásra, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Grönland területi épsége és Dánia szuverenitása nem képezheti vita tárgyát. A vitában a parlament nagy többséggel támogatta azt az indítványt is, amely politikai és diplomáciai támogatásról biztosítja Dániát Grönland státusának megőrzésében.

A tervek szerint holland tengerészgyalogosok, F-35-ös vadászgépek, tengeralattjárók és szárazföldi egységek küldése is szóba kerülhet.

Holland kormányzati források szerint az országot a hideg éghajlati és tengeri környezetben szerzett katonai tapasztalatai miatt tartják alkalmasnak a misszióban való részvételre. A holland tengerészgyalogosok rendszeresen Norvégiában tartanak kiképzéseket, ahol szélsőséges körülmények között sajátítják el a túlélési, navigációs és kétéltű hadműveleti képességeket.

Edwin Hofma, a holland tengerészgyalogság ezredese szerint kevés ország képes ilyen környezetben hatékonyan működni. Tavaly mintegy ezer holland katona vett részt a Joint Viking hadgyakorlaton, amelyet Oroszország egyik jelentős haditengerészeti bázisának közelében rendeztek meg.

A holland haditengerészet felszíni hajói és tengeralattjárói szintén rendszeresen tevékenykednek a térségben. A NATO flottája tavaly nyáron holland parancsnokság alatt tartott hadgyakorlatot a Barents-tengeren.

A felvetődött NATO-szerepvállalásról a szövetség főtitkára, Mark Rutte is támogatólag nyilatkozott, ugyanakkor végleges döntés még nem született róla.