
„50 centet az életemre, köszönöm szépen” – Csaba koldusból lett luxus sofőr Monacóban
Csaba a szegedi utcákról indulva a francia tengerparton találta meg a szerencséjét, ahol egy váratlan találkozás egy híres diplomatával teljesen felforgatta az életét. Most tért haza Monacóból, ahol limuzinnal fuvarozta a világ leggazdagabbjait. Mutatjuk, hogyan lett koldusból luxussofőr Merész Csaba!
Merész Csaba augusztusig még Monaco utcáin furikázta limuzinnal a világ leggazdagabbjait: sejkek, oligarchák és milliárdosok ültek a hátsó ülésen. Pedig az út, ami idáig vezetett, egy templomlépcsőn kezdődött, egy oldal szalonnával a zsebében, koldulással és egy francia diplomata váratlan gesztusával. De hogyan lett koldusból luxussofőr Merész Csaba, a szegedi taxis? Most megtudhatod!

„Megint világgá mentem” – így lett Csaba koldusból luxussofőr Monacóban
Csaba biztos életet hagyott maga mögött, amikor egy hirtelen döntéssel repülőre szállt, maga mögött hagyta Szegedet, és Franciaország felé vette az irányt. Egy barátjával indult neki az ismeretlennek, ám nem számított arra, hogy a pénzük gyorsan elfogy, mivel a 2000-es években az uniós szabályozások miatt a magyarok számára szinte lehetetlen volt külföldön legálisan munkát találni. Mégsem bánta a kockázatot: mindössze huszonkét éves volt, tele lendülettel és reménnyel, mit sem sejtve arról, milyen sorsfordító eseményeket tartogat számára az idegen világ.
Akkoriban a magyaroknak kevés esélyük volt legálisan dolgozni az EU-ban. Mi mégis mindenféleképpen el akartunk indulni. Nem volt melónk, mégis mindenáron maradni akartunk. Jártuk a várost, mentünk mindenhova, hátha akad valami. Azt hittük, Marseille-ben majd jó munkát kapunk egy magyar étteremben, volt is kapcsolatunk… Csak épp' Velencéig tartott a pénzünk. Onnantól semmink nem maradt, csak egy oldal szalonnánk. Kemény idők voltak azok, az utcákon koldultunk, hogy ne haljunk éhen. Franciaországban ennek hagyománya van, 22 éves voltam. Nagyon sok fiatal csinálja ezt. 50 centet az életemre, köszönöm szépen, legyen szíves! Nem azért csináltam, mert kaland, hanem mert nem tudtam mit enni. Nem koldus voltam, hanem csavargó. Egy első osztályú étteremből jutottam ki Franciaországba és leültem koldusként. Nagyon nehéz volt. . És akkor Bernard odajött hozzám
– meséli Merész Csaba, akinek talán a neve a jellemzi őt a legjobban.
Csaba akkor még nem sejtette, hogy egy világhírű ember, Bernard Boursicot, akinek az életéből később a Warner Brothers filmet forgatott Pillangó úrfi címmel, hamarosan belép az életébe, és mindent felforgat.
Bernard odajött, megkérdezte, honnan jöttem. Két cigit adott, majd rákérdezett, éhes vagyok-e. Természetesen az voltam, így meghívott ebédelni a helyi piacra. Közben érdeklődött, tudok-e festeni – például szobát –, vagy van-e jogosítványom. Olyannyira megkedvelt, hogy felajánlotta: költözzek hozzá. Tudni kell róla, hogy ő maga is egy nagy csavargó volt, innen eredt a szimpátiája. Számomra ez teljesen furcsa volt, ezért az akkori barátomnak szóltam, hogy jöjjön el, és találkozzon vele. Egy óra múlva újra találkoztunk, és végül együtt belementünk. Nem volt más választásunk. Bernard elmesélte, hogy van egy tengerparti lakása, ahová elmentünk mindketten. Megmutatta a fényképeit, a történetét, a filmjét. Így lettem én Franciaországban Bernard személyi asszisztense és sofőrje. A lakása Cannes-Plage-on volt, közel a spanyol határhoz, Perpignán mellett.
– meséli tovább.
Aztán jött a szerelem: Bernard mutatott be Dianának, egy belga lánynak. Öt évig ingáztam Belgium és Franciaország között. Diana volt életem szerelme, de a kapcsolat ellaposodott, és egy másik belga lány miatt elhagytam – talán ő többet érdemelt volna. Bár akkor már csak Szegedre vágytam, és nagyapám halála után végleg hazaköltöztem, Szeged lett megint az otthonom.
– teszi hozzá.
„Huszonkétszer buktam meg a limuzinvizsgán, mire végre sikerült. Azóta tíz éve Monacóban a világ leggazdagabb embereit viszem limuzinnal”

(Olvasói fotó)
2016-ban mentem vissza Franciaországba újra. Egy kemény, részeg éjszaka után – április elsején – úgy döntöttem, miért ne keresném fel azt a francia barátot, aki gyökeresen megváltoztatta az életem. Mindenáron látni akartam, bár tudtam, hogy sok év telt el, és azok a történetek már a múlt részei. Elegem lett mindenből, megint világgá mentem a semmibe. Pincérkedni akartam, nem ment, mosogattam – de vezetni akartam, bármi áron. Huszonkétszer buktam meg a limuzinvizsgán, mire végre sikerült. Tíz éve Monacóban a világ leggazdagabb embereit viszem limuzinnal.
– mondja Csaba, aki augusztusban jött haza újra Magyarországra.
Tíz éven át taxiztam Monacóban, sejkek és oligarchák ültek a hátsó ülésen. Láttam, hogyan él a világ leggazdagabb része, milyenek ők valójában – csak jó tapasztalatokat szereztem. Az elmúlt tíz év kemény munkáról szólt: titkokról, furcsa kérésekről és meghökkentő beszélgetésekről, amelyeket talán nem is mesélhetek el. A világ olajbizniszének vezetői ültek a hátsó ülésen, fiatalok, új generáció. David Hasselhoff is a barátom lett – ilyenek voltak azok a monacói éjszakák. A francia riviéra örökké az emlékezetemben él. Most, 47 évesen, a letelepedés gondolata jár a fejemben. Egy guineai lánnyal randizom. Azt gondolom, hogy a kapcsolatok nagyon is fontosak, hiszen sosem tudhatjuk, kivel találkozunk
– zárja gondolatait Merész Csaba világutazó.
Érdekel még hasonló történet? Nézd meg videón:






