Magyarország nem enged a nyomásnak: nem hajtja végre az uniós migrációs paktumot

Bakondi György beszélt arról, hogy az illegális bevándorlás a mai napig egy hatalmas veszélyt jelentő probléma Európa számára. Ráadásul az Európai Bizottság elfogadta a migrációs paktumot, amely szerint minden tagállamnak 30 ezer férőhelyes tábort kellene építeni a migránsok befogadására, azonban ezt Magyarország nem fogja végre hajtani és a kormány továbbra is meg fogja védeni a határait a bevándorlókkal szemben.

Aktiválta a migrációs paktumot az Európai Bizottság, azonban a magyar kormány, ahogy korábban már többször egyértelműsítette, nem hajtja végre az abban foglaltakat. Ezt Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója is megerősítette, aki a TV2 reggeli műsorának, a Mokkának a vendége volt péntek reggel. Eközben pedig megkezdődtek az előkészületei ennek a paktumnak, amelynek során Magyarországnak egy 30 ezer illegális bevándorlót befogadó tábort kellene építenie.

Pénzzel lehet kiváltani a migrációs paktumot

Ha nem fogadnánk be az illegális bevándorlókat, akkor a szabályok szerint van arra mód, hogy ezt megváltsuk pénzzel. Ez húszezer euró, tehát nyolcmillió forint per fő. Azonban a probléma ennél azért jóval jelentősebb.

Itt arról van szó, hogy Magyarország az elmúlt tíz évben folyamatosan megvédte külső határait, amelyek egyben az Európai Unió külső határai is. Ez a mi Európai Uniós kötelezettségünk. Megakadályoztuk több mint egymillió illegális bevándorló bejutását, több ezer embercsempészt fogtunk el, segítséget nyújtottunk számos külföldi küldetésben.

- mondta Bakondi György, majd részletezte, hogy magyar rendőri erők vesznek részt most is román és osztrák rendőrökkel közösen a bulgár-török határőrizetében és az észak-macedón-szerb határőrizetében is és mindezt, saját Európai Uniótól független magyar költségvetési forrásokból teszik.

Ezzel kapcsolatban nyilvánosságra hoztak egy dokumentumot, ami besorolja az európai országokat, azon kritériumok alapján, hogy melyek azok akik migrációs nyomás alatt állnak. Ilyennek tekintik például Spanyolországot, Olaszországot, Görögországot, Ciprust. Az Európai Únió szerint ezek azok az országok, akik ennek a veszélyének ki vannak téve. Ezen felül van egy olyan kategória is, amelyben olyan országokról tesznek említést, amik szerintük nem állnak migrációs nyomás alatt. Ebbe tartozik Magyarország is, ami egy egészen abszurd állítás.

Mérséklődött, de nem szűnt meg a nyomás a déli határon

Ha a 2015-höz hasonlítjuk a mostani helyzetet, akkor alacsony szinten van, ha a tavalyihoz viszonyítjuk, amikor mintegy 4500 határsértőt fogtak el november közepéig, akkor ahhoz viszonyítva rosszabbak a számok, ugyanis most 11700-nál járunk. A Boszniába áttelepült embercsempész csoportok, akik a Horvátország, Szlovénia, Olaszország útvonalra terelték az érkező illegális bevándorlókat, visszatelepülnek most éppen a magyar határra, ezért nőtt ott a migrációs nyomás.

A szokásos kettős mércét látjuk ebben az esetben is. Amíg államoknak támogatást fizetnek, addig nekünk be kellene fogadnunk a migránsokat, és nem elég, hogy saját költségvetésünkből építettük a kerítést, ráadásul bírságolnak is bennünket emiatt. Egy rászorító bírsággal próbálják elérni, hogy léptessük be az illegális bevándorlókat.

Minetgy 160 milliárd forint amit eddig fizetnünk kellett emiatt és az elmúlt tíz évben körülbelül 800 milliárd forintot költött a magyar kormány a déli határvédelemre. Ennek megtérítése az Európai Bizottság dolga lenne, viszont nem akarnak ebben közreműködni.

Ezzel szemben Lengyelországban EU-s forrásokból építette meg a határkerítését. Sőt, odament a bizottság elnökasszonya a kerítés avatására, és ott elmondta, hogy nagyon fontos a külső határőrizet és hogy többletforrásokat kell biztosítani a lengyeleknek. Ursula von der Leyen azzal magyarázza azt, hogy a Lengyelország felé érkező migrációs nyomás más veszélyesebb, mint a Magyarországot érintő, mert ott egy a Belorussziával határos határszakaszról van szó, és az ukrán háborús helyzetben Belorussziát Oroszország szövetségesének tekintik, és ezért egy bizonyos célzott, a migrációt is fegyverként felhasználó tendenciát vélelmeznek a határon.

Gyorsított eljárásban fogadták el a migrációs paktumot

2024-ben gyorsított eljárással, saját eljárási szabályaikat is megsértve fogadták el ezt a paktumot, és Magyarország folyamatosan igyekezett ennek gátat vetni, mert nem ez a megoldás, ez egy újabb meghívólevél az útnak indulást tervezőknek

- mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Nagyon érdekes volt tegnap, amikor az Európai Unió biztosa ezt bejelentette, hogy nem adtunk le jelentést azzal kapcsolatban hogyan állunk ebben az ügyben. Nem csak mi nem adtunk le, hanem a lengyelek se például, de arra azt mondta a biztos, hogy az nem probléma, mert Lengyelországgal kiváló az együttműködés. Tehát ebből is látszik, hogy a politikai szempontok a magyar politikai álláspont és az általunk képviselt nemzeti érdekérvényesítés.

- tette hozzá.

Donald Trump támogatja a magyar migrációs politikát, amiről már a választási kampányban is beszélt és többször említette, hogy a magyar példa az számukra is irányadó.

A Trump-Orbán találkozón pedig üzent az Európai Unió vezetőinek az amerikai elnök, hogy jó lenne, hogyha változtatnának Magyarország megítélésén, mert azok az eredmények és azok a helyzetmegítélések, amelyet 2015 óta a migrációval kapcsolatban a magyar kormány tesz annak irányadónak kellene lennie az európai vezetők számára is mindaddig, míg visszafordíthatatlan súlyos következményei nem lesznek.