Európai szint: új szakaszba lépett az e-egészségügy Magyarországon

Látványosan felgyorsult a hazai egészségügy digitalizációja az elmúlt években

Újabb mérföldkőhöz érkezett a magyar egészségügy digitalizációja - ez derült ki a 6. Digital Health Summit konferencián, ahol állami és piaci szereplők együtt értékelték az elmúlt évek folyamatát. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT), a járóbeteg-irányítási rendszer (JIR) és az EgészségAblak alkalmazás működése alapján Magyarországon „európai szintű e-egészségügy” valósult meg - írja a Világgazdaság.

Hatalmas siker az e-egészségügyben

Rétvári Bence szerinte mindezt csak egységes, állami egészségbiztosítási struktúra mellett lehet fenntartani, és a digitalizált időpontfoglalás kulcsfontosságú ahhoz, hogy a növekvő orvosi kapacitások valóban érzékelhetően javítsák a betegutakat.

Az EgészségAblak ma már 4,4 millió letöltéssel számol, havonta 17 millió lelet és 19 millió e-recept jelenik meg a rendszerben, és 3100 digitális időpontfoglalás zajlik naponta.

Utóbbihoz kapcsolódóan az államtitkár kiemelte: országosan kétmillió szabad időpont érhető el, vagyis a digitális foglalási lehetőségekben még jelentős tartalék van. A rendszerben a lemondás és a módosítás is egyszerű, ami azért fontos, mert a páciensek jelenleg a foglalások 20–30 százalékánál nem jelennek meg. Az EgészségAblak emellett gyógyszertári és háziorvosi keresőt, ügyeleti információt, szűrési adatokat és tb-jogviszony-ellenőrzést is kínál.

A konferencián nagy hangsúlyt kapott a digitális fejlesztések tágabb iparági háttere is. A hazai egészségügyi digitalizációt az adatalapú működés és a mesterséges intelligencia alkalmazása határozza meg, az orvosok pedig leginkább az adminisztráció csökkentését, valamint a diagnosztikai és terápiás támogatást tartják kulcsfontosságúnak. A szereplők ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy a különböző adatrendszerek összehangolása, a társadalmi bizalom erősítése és az adatbiztonság továbbra is kihívást jelent, különösen a „black box” MI-megoldások kapcsán. Az MI tehát nem cél, hanem eszköz, amely ma leginkább a beszédfelismerésben és a képdiagnosztikában jelenik meg, ugyanakkor a gyakorlati hasznosítás még elmarad a várakozásoktól – hangzott el azon a panelbeszélgetésben, amelyet Keresztes Konrád, az MSD Magyarország igazgatóhelyettese vezetett.

A további részletekért kattints a Világgazdaság oldalára!