Rétvári Bence: fontos szerepünk van az EU külső határának védelmében

Magyarország fontos szerepet vállal az Európai Unió külső határának védelmében - hangsúlyozta Rétvári Bence, a belügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden Budapesten, a Szerbiába és a bolgár-török határra induló magyar rendőri egységek búcsúztató ünnepségén.

A más államok határán végzett missziókat régóta jól működő kapcsolatként, régóta felelősségteljesen vállalt küldetésként említve az államtitkár hangsúlyozta: ezek célja az illegális migráció mihamarabbi megállítása.

Hangsúlyozta:

minél korábban sikerült visszafordítani az illegális migránsokat, annál nagyobb biztonságban van Magyarország és Európa. Megjegyezte, "nagyon nehéz kitenni" azt, aki Európába ért, akkor is, ha erről már jogi döntés született.

Az államtitkár szerint a helyzet kezelésének egyetlen módja a törvények betartatása, ennek első lépése pedig az illegális belépés megakadályozása. Kijelentette, Magyarország fontos részt vállal az unió külső határának védelmében.

Rétvári Bence kiemelte:

saját határunkon egymillió, más államokén legalább százezer illegális belépést sikerült megakadályozni magyar rendőrök közreműködésével. Hozzátette, a hazai eredmények alapján vagyunk Európa és a világ egyik legbiztonságosabb országa.

Ahol önök állnak, ott egyetlen egy ember sem lép be illegálisan az Európai Unió vagy a vele szomszédos Szerbia területére - méltatta a külföldi misszióra induló rendőröket.

Rétvári Bence megemlítette: a magyar rendőrök teljesítményéről minden partnere elismerősen nyilatkozott.

Az Európai Bizottság értékelése szerint Görögország, Ciprus, Spanyolország és Olaszország jelenleg migrációs nyomás alatt áll, így ezek az országok a migrációs és menekültügyi paktum 2026 közepi hatálybalépése után elsőként férhetnek hozzá az uniós szolidaritási alaphoz - közölte kedden a brüsszeli testület.

A tavaly elfogadott - jövő júniusban bevezetendő - paktum egyik kulcseleme az új szolidaritási rendszer, amelynek célja, hogy enyhítse a migrációs nyomás alatt álló országok terheit. Ennek értelmében a többi tagországnak vagy be kell fogadnia egy részt e frontországok menedékkérőiből, vagy pénzügyi hozzájárulást kell nyújtaniuk, illetve alternatív támogató intézkedésekkel kell segíteniük ezen tagállamokat.

Nyugat-Európában a 2015-ös migrációs válság óta sokat romlott a lakosság biztonságérzete, ezért több tagállamban változik az illegális migrációhoz való viszony - mondta Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna műsorában.

Közölte, a no-go zónák közbiztonsági szempontból tarthatatlanok, gyakoriak a terrorcselekmények, a nők elleni erőszak.

A közelmúltban Angliában 10 embert sebesítettek meg késsel egy a vonaton, Franciaországban pedig autóval az emberek közé hajtottak. Belgiumban mindennaposak a géppisztolyos merényletek. A közeledő karácsonyi időszak az ilyen cselekmények miatt nagy kihívás a rendvédelmi szervek számára Nyugat-Európában - sorolta Bakondi György.

Rámutatott:

egyre többen mondják, hogy talán mégiscsak a magyarok hoztak jó döntést 2015-ben, hiszen Magyarországon most is élhetőek, biztonságosak a hétköznapok, ezt a példát kellene követni. Az EU azonban még mindig a "migránspaktumban" rögzített kvótákat erőlteti

- tette hozzá a belbiztonsági főtanácsadó.

A magyar kormány az emberek túlnyomó többségének támogatásával helyes döntést hozott 2015-ben, és ehhez tartja magát - hangsúlyozta.

Bakondi György a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kiemelte: Nyugat-Európában a "közbiztonsági feszültség" miatt elégedetlen a lakosság, ami az ottani választásokra, politikára is hatással van.

Egyes tagállamok bevezették az ellenőrzést a schengeni határaikon, megpróbálják kiutasítani az illegális migránsokat, szigorítják a családegyesítéseket. Ez a több helyen a magyar példát követő tagállami gyakorlat idővel talán elvezethet oda, hogy Brüsszel is megfelelően rendezi majd az unió migrációs politikáját - értékelt Bakondi György.

További tagállamok - köztük Belgium, Bulgária, Németország, Franciaország, Lengyelország és Finnország - a migrációs nyomás kockázatának van kitéve, ezért a tervek szerint elsőbbségi támogatást kapnak az EU migrációkezelési eszköztárából.

A közlemény szerint Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Ausztria és Lengyelország az elmúlt öt év során felhalmozódott migrációs nyomás miatt mentességet kérhet a szolidaritási hozzájárulás egy része alól.

A testület egyelőre javaslatot tett az első szolidaritási alap létrehozására, és a tagállamok kormányait tömörítő Tanács feladata, hogy elfogadja és megállapítsa az alap nagyságát és a tagállamok arányos hozzájárulását. Miután a Tanács meghozza döntését, a tagállamok szolidaritási hozzájárulásai nyilvánosak és jogilag kötelezőek lesznek. A tagállamok szabadon választhatják meg, hogy milyen formában tesznek hozzájárulást.

A mostani bejelentést annak a keretében tette Brüsszel, hogy a bizottság elindította az első éves migrációkezelési ciklust.

A bizottság közleménye szerint az éves migrációkezelési ciklus átfogó képet nyújt az Európai Unió menekültügyi és migrációs helyzetéről, azonosítja a tagállamok által tapasztalt migrációs nyomást.

Az első uniós menekültügyi és migrációs éves jelentés szerint a migrációs helyzet az elmúlt időszakban - 2024 júliusa és 2025 júniusa között - javult, mivel az illegális határátlépések száma 35 százalékkal csökkent, részben a partnerországokkal való fokozott együttműködés eredményeként.

A dokumentumban ugyanakkor rámutattak: továbbra is fennállnak kihívások, köztük a jogszabályoknak nem megfelelő érkezések, az ukrán menekültek befogadása, valamint Oroszország és Fehéroroszország migrációs nyomásgyakorlása az unió külső határain.

Bakondi György úgy fogalmazott: a magunk részéről ragaszkodunk elképzeléseinkhez, függetlenül attól, hogy ezért bírságolnak bennünket, és továbbra sem tervezzük, hogy végrehajtjuk azt a magyar emberek számára hátrányos brüsszeli döntést, amely azzal járna, hogy Magyarországnak évente harmincezer migránst kellene befogadnia.

"Ez ellentétes a magyar nemzeti érdekkel, és a magyar kormány a magyar emberek érdekéből indul ki" hangoztatta.

Bakondi György közölte: azoknak a tapasztalatoknak az alapján, amelyeket az illegális migrációval kapcsolatban az elmúlt tíz évben szereztünk, egyértelműen kijelenthető, hogy Európa 2015-ös helyzetmegítélése a migrációról és annak hatásairól alapvetően téves volt.

"Az unió humanitárius kérdésként tekintett az érkező óriási létszámú illegális bevándorlóra, akik többségében fiatal, ismeretlen személyazonosságú muszlim férfiak voltak" - idézte fel.

Hozzáfűzte: a kérdés biztonsági aspektusai annak idején fel sem merülhettek, vagy aki mégis felvetette, azt megszólták, kritizálták, támadták.

"Azt láttuk már akkor is, hogy a tömeges illegális beáramlás olyan negatív következményekkel járhat a belső biztonságra, a szuverenitásra, a magyar emberek napi életének a biztonságára, amelyet egy felelős kormányzat nem vállalhat, ezért született meg a lakosság megkérdezése után az a döntés, hogy a határt lezárjuk" - emlékeztetett.

Európa számos országban ezután terrorcselekmények következtek, "no go zónák" alakultak ki, sajnos mindennapossá vált a nők elleni erőszak, és a szociális ellátórendszerben is súlyos feszültség alakult ki a keletkező forráshiány miatt, amihez vallási türelmetlenség, az antiszemitizmus újra megjelenése is társult. Mindez nemzetállami szinten arra késztette a lakosságot, hogy megpróbáljon nyomást gyakorolni a politikusokra, hogy változtassanak - idézte fel a belbiztonsági főtanácsadó.

A schengeni térség számos országának a belső határán visszaállították a határellenőrzést, gyorsították a kitoloncolásokat, csökkentették a szociális ellátórendszer működésére fordított költségeket, és így tovább korlátozták a családegyesítést.

Megkezdődött a tagállamok között egy összefogás, Olaszország, Szlovénia és Horvátország például erőteljesen és eredményesen összehangolta a határellenőrzését, Magyarország, Ausztriai és Románia pedig Bulgária schengeni csatlakozása után rendőri erőket vezényelt a bolgár török határa, annak megelőzése érdekében, hogy az illegális migránsok a mi határunkra érkezzenek - mondta.

Hangsúlyozta: egyedül az Európai Unió nem változtatott a migrációs politikáján, az általa elfogadott legutóbbi migrációs paktumnak jelenleg is az a legfontosabb eleme, hogy a nagy számban érkezőket Brüsszel szétosztja azt a tagállamok között.

Hozzátette: ma már egyre erőteljesebb az európai nemzetállamok fellépése annak érdekében, hogy az unió is változtasson a politikáján, a magyar példa gyakorlati eredményessége miatt pedig egyre több figyelmet kap, ezért van erre esély arra, hogy az Európai Tanácsban, az állam- és kormányfők tanácsában, a nemzetállamok első számú vezetői megfelelő megfontolás után megváltoztassák az illegális migrációval kapcsolatban képviselt téves álláspontot.

Bakondi György arra a felvetésre, hogy a tavalyihoz képest ismét növekszik a migrációs nyomás Magyarország déli határszakaszán, azt válaszolta: tavaly, az év hasonló időszakában, 9 ezer határsértőt fogtunk el, idén pedig már 11 ezer 400-at, aminek az az oka, hogy a korábban a magyar és a szerb rendőri erők összehangolt akciójának köszönhetően kiszorították a határtérségből az elsősorban afgán nemzetiségű embercsempész csoportokat, amik azonban a szerb határőrizet intenzitásának csökkenése miatt elkezdtek visszatelepülni.

"Az, hogy mi a prognózisa ennek, nagyon sokban függ attól, hogy az európai uniós migrációs politikában milyen lépések következnek"- figyelmeztetett.

Hozzátette: jó lenne ha az unió meg tudna állapodni a tipikus útba indító országokkal a visszafogadásról, vagy a határőrizetük megerősítéséről, ha Líbiából, Tunéziából, Marokkóból, Mauritániából nem tudnának útba indulni.