RETRO RÁDIÓ

A csongrádi földrengés előtt kénes szagú lett a csapvíz: ez jelezte a rengést?

Létrehozva2025. 10. 24. 19:00
Frissítve2025. 10. 24. 20:37

Szegeden és környékén többen kénes, rothadt tojásra emlékeztető szagot éreztek a csapvízből napokkal a földrengés előtt. A 4,1-es erősségű földrengés Csongrád térségét rázta meg. Vajon ez egy véletlen egybeesés, vagy előjel?

Egyre többen számolnak be arról, hogy az október 22-i csongrádi földrengést megelőzően furcsa, kénes szagúvá vált a csapvíz Szegeden és környékén. Ez a jelenség nem újdonság a földrengésekkel kapcsolatos beszámolók tekintetében, de vajon van-e tudományos alapja? Utánanéztünk a lehetséges magyarázatoknak és kikértük egy szakértő véleményét, akitől megkérdeztük a földrengések előrejelzésének általános kihívásait is. 

földrengés csongrádon
A lakosság Csongrádon és több környező településen is érezte a földrengést. Fotó: GeoRisk Földrengés Mérnöki Iroda

A csongrádi földrengés és a kénes szagú csapvíz teóriája 

Mint ismert, október 22-én hajnalban egy 4,1-es magnitúdójú földrengés pattant ki Csongrád térségében, körülbelül 12 kilométeres mélységben. A rengést elsősorban Csongrádon és a környező településeken, így feltehetően Szegeden is érezték a lakosok. A földrengés szerencsére komolyabb károkat nem okozott, de az esemény felkeltette az emberek figyelmét, különösen azok körében, akik földrengést előjelző jeleket véltek észlelni. 

A közösségi médiában, például a Redditen, többen osztották meg a tapasztalataikat, miszerint a földrengés előtt napokkal vagy órákkal kénes szagot éreztek a csapvízből. Azonban erről a kommentelők között egy kisebb vita bontakozott ki. Egyesek szerint ez nem véletlen egybeesés, hanem geológiai előjel, míg mások a helyi vezetékek amortizációját okolták. Egy felhasználó például részletes magyarázattal állt elő.  

Szerinte: 

a földrengést okozó feszültségfelhalmozódás enyhe deformációt idézhet elő, ami vízmozgásokat indít el sűrűségkülönbségek miatt – így kénes gázok (pl. hidrogén-szulfid) keveredhetnek a vízbe még a rengés előtt

– írta. Példaként megemlítette az 1978-as beregi földrengést, ahol május elejétől nagymértékű vízminőség-romlásról érkeztek lakossági bejelentések. Egy másik hozzászóló azonban cáfolta ezt, mondván, hogy egy 4,1-es rengésnél nem valószínű, hogy ezen probléma fennállhat. 

A hasonló beszámolók nem egyediek. A tudományos irodalomban is említik a földrengések előtti ivóvízbeli változásokat, például a hidrogén-szulfid (H₂S) megjelenését a csapvízben, ami ezt a kénes szagot okozza.  Például egy New York Times cikk említ egy 1975-ös kínai földrengést (Haicheng), ahol "büdös gáz" szivárgott a földből napokkal korábban, amit metán- vagy hidrogén-szulfid kiáramlásnak tulajdonítottak. 

Bár ezek a változások nem mindig következhetnek be, de talán lehetséges, hogy előjelek, különösen a törésvonalak közelében. 

Hiteles a teória? Szakértő véleményét kértük ki

Röviden: a kénes víz teóriája izgalmas, de nem egyértelműen bizonyított. Csatlós Marietta, a HUN-REN FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium geofizikusa szerint a földrengések előrejelzése ma is megoldatlan probléma.  

A jelenlegi eszközökkel nem lehet pontosan megjósolni egy rengés időpontját, helyét vagy erősségét hasonló következtetésekből – kizárólag csak statisztikai becsléseket adhatunk múltbeli adatok alapján

– válaszolta megkeresésünkre. A geofizikus kihangsúlyozta, hogy a földrengések "sohasem" lesznek pontosan előrejelezhetők. 

 

 

Ripost hírek
Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.