4°C
9°C

Árpád névnapja

RETRO RÁDIÓ

A csongrádi földrengés előtt kénes szagú lett a csapvíz: ez jelezte a rengést?

Létrehozva2025. 10. 24. 19:00
Frissítve2025. 10. 24. 20:37

Szegeden és környékén többen kénes, rothadt tojásra emlékeztető szagot éreztek a csapvízből napokkal a földrengés előtt. A 4,1-es erősségű földrengés Csongrád térségét rázta meg. Vajon ez egy véletlen egybeesés, vagy előjel?

Egyre többen számolnak be arról, hogy az október 22-i csongrádi földrengést megelőzően furcsa, kénes szagúvá vált a csapvíz Szegeden és környékén. Ez a jelenség nem újdonság a földrengésekkel kapcsolatos beszámolók tekintetében, de vajon van-e tudományos alapja? Utánanéztünk a lehetséges magyarázatoknak és kikértük egy szakértő véleményét, akitől megkérdeztük a földrengések előrejelzésének általános kihívásait is. 

földrengés csongrádon
A lakosság Csongrádon és több környező településen is érezte a földrengést. Fotó: GeoRisk Földrengés Mérnöki Iroda

A csongrádi földrengés és a kénes szagú csapvíz teóriája 

Mint ismert, október 22-én hajnalban egy 4,1-es magnitúdójú földrengés pattant ki Csongrád térségében, körülbelül 12 kilométeres mélységben. A rengést elsősorban Csongrádon és a környező településeken, így feltehetően Szegeden is érezték a lakosok. A földrengés szerencsére komolyabb károkat nem okozott, de az esemény felkeltette az emberek figyelmét, különösen azok körében, akik földrengést előjelző jeleket véltek észlelni. 

A közösségi médiában, például a Redditen, többen osztották meg a tapasztalataikat, miszerint a földrengés előtt napokkal vagy órákkal kénes szagot éreztek a csapvízből. Azonban erről a kommentelők között egy kisebb vita bontakozott ki. Egyesek szerint ez nem véletlen egybeesés, hanem geológiai előjel, míg mások a helyi vezetékek amortizációját okolták. Egy felhasználó például részletes magyarázattal állt elő.  

Szerinte: 

a földrengést okozó feszültségfelhalmozódás enyhe deformációt idézhet elő, ami vízmozgásokat indít el sűrűségkülönbségek miatt – így kénes gázok (pl. hidrogén-szulfid) keveredhetnek a vízbe még a rengés előtt

– írta. Példaként megemlítette az 1978-as beregi földrengést, ahol május elejétől nagymértékű vízminőség-romlásról érkeztek lakossági bejelentések. Egy másik hozzászóló azonban cáfolta ezt, mondván, hogy egy 4,1-es rengésnél nem valószínű, hogy ezen probléma fennállhat. 

A hasonló beszámolók nem egyediek. A tudományos irodalomban is említik a földrengések előtti ivóvízbeli változásokat, például a hidrogén-szulfid (H₂S) megjelenését a csapvízben, ami ezt a kénes szagot okozza.  Például egy New York Times cikk említ egy 1975-ös kínai földrengést (Haicheng), ahol "büdös gáz" szivárgott a földből napokkal korábban, amit metán- vagy hidrogén-szulfid kiáramlásnak tulajdonítottak. 

Bár ezek a változások nem mindig következhetnek be, de talán lehetséges, hogy előjelek, különösen a törésvonalak közelében. 

Hiteles a teória? Szakértő véleményét kértük ki

Röviden: a kénes víz teóriája izgalmas, de nem egyértelműen bizonyított. Csatlós Marietta, a HUN-REN FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium geofizikusa szerint a földrengések előrejelzése ma is megoldatlan probléma.  

A jelenlegi eszközökkel nem lehet pontosan megjósolni egy rengés időpontját, helyét vagy erősségét hasonló következtetésekből – kizárólag csak statisztikai becsléseket adhatunk múltbeli adatok alapján

– válaszolta megkeresésünkre. A geofizikus kihangsúlyozta, hogy a földrengések "sohasem" lesznek pontosan előrejelezhetők. 

 

 

Ripost hírek

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.