
A következő napokban is lehetnek földrengések Magyarországon
A vértesi és csákberényi szeizmogramon is látható volt a földmozgás. A földrengést sokan érezték, több házon repedések is keletkeztek. Egy szakértő lapunknak elmagyarázta, miért mozoghat mostanában gyakrabban a föld ebben a térségben.
Szerda hajnalban egy újabb, 4,1-es magnitúdójú földrengés rázta meg Csongrád környékét. A lakosság beszámolói szerint nemcsak Csongrádon, hanem Szegeden is érezhető volt a földrengés, amely miatt sokan rémülten riadtak fel. A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumhoz már érkeztek bejelentések menyezetrepedésekről és falhibákról, de súlyos károkról eddig nem tudni.

Helyi idő szerint hajnalban történt a mostani 4,1-es magnitúdójú földrengés
A rengés magyar idő szerint 0:50-kor következett be, 12 kilométeres mélységben, és Csongrád városának közelében fekvő térségben érzékelték – közölte a HUN-REN FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium. A jelenségről Csatlós Marietta geofizikus beszélt részletesen lapunknak.
Az Adriai-mikrolemez mozgása okozhatta a földrengést
A szakértő szerint a mostani földrengés a Pannon-medence alatt zajló mélyebb szerkezeti folyamatok következménye.
A régió szeizmikus aktivitását elsősorban az Adriai-mikrolemez folyamatos északkeleti irányú mozgása, illetve annak az Európai-lemezhez viszonyított forgása szabályozza. Ez a mozgás kompressziós feszültséget hoz létre, ami idővel a régebbi vetők újraaktiválódását idézheti elő
– magyarázta Csatlós Marietta.
Egy földrengés alkalmával a kőzettestben felhalmozódó energia hirtelen felszabadul, ami a felszínen földrengésként jelentkezik. A geofizikus szerint a mostani rengés nem kirívó jelenség, hiszen a Csongrád környéki térségben már korábban is regisztráltak kisebb földmozgásokat. Idén nyáron például több 3-as erősségű rengés is előfordult, a legerősebb pedig 3,6-os magnitúdójú volt.
Bár a 4,1-es magnitúdójú földrengés a nemzetközi besorolás szerint csak közepes erősségűnek számít, Magyarországon ritkaságszámba megy az ilyen méretű mozgás.
A 4-es magnitúdójú rengések már okozhatnak kisebb károkat, például hajszálrepedéseket vagy vakolatleválást, de általában nem járnak komoly szerkezeti rongálódással
– mondta Csatlós Marietta. Ugyanakkor, mivel hazánkban nem túl gyakoriak a földrengések, az emberek számára ezek az események különösen megrázóak és félelmetesek lehetnek.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a földrengés erejét többféleképpen lehet mérni. A magnitúdó a rengés során felszabaduló energia mennyiségét jelzi, míg az intenzitás azt mutatja meg, hogy az emberek milyen erővel érezték a földmozgást.
Az obszervatórium honlapján a lakosság be is jelentheti, hogy mit tapasztalt: például mozgott-e a bútor, keletkeztek-e repedések. Ezek az adatok segítenek a földrengés térképes intenzitási elemzésében.

Várhatóak-e utórengések?
A Csongrád környéki földmozgás után kilenc perccel már regisztráltak is egy 1,9-es utórengést, és a szakértők szerint a következő napokban további kisebb mozgások sem kizártak.
A nagyobb főrengéseket jellemzően kisebb utórengések követik
– magyarázta Csatlós Marietta. A geofizikus hozzátette, hogy a földrengések nem emberi léptékben, hanem geológiai időskálán zajlanak, vagyis akár több száz vagy ezer év is eltelhet két nagyobb esemény között. A mostani földrengés és az utórengései viszont fontos adatokat szolgáltatnak a szakembereknek a térség földtani viszonyainak megértéséhez.
Fontos tudni, hogy mit tegyünk egy rengés esetén
Bár Magyarország szeizmicitása mérsékelt, a szakértők szerint mindenkinek érdemes ismernie az alapvető szabályokat, hogyan viselkedjen egy földrengéskor.
- Ne használjunk liftet, inkább lépcsőn közlekedjünk,
- bújjunk egy masszív asztal alá, és védjük a fejünket és a nyakunkat
– sorolta a tanácsokat Csatlós Marietta. Emellett elárulta, hogy
- A szabadban kerüljük az épületeket, vezetékeket és fákat,
- járművel pedig álljunk meg egy biztonságos helyen, de lehetőleg ne hídon vagy alagútban.
A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium arra kérte a lakosságot, hogy aki érzékelte a földrengést, jelezze észlelését, mivel ezek a visszajelzések fontos kiegészítő információt adnak a szakmai értékeléshez.






