
Így lehet könnyen elkerülni a hamisított élelmiszereket, amikből még mindig sok van!
Évszázadok óta megy a trükközés az eladásra szánt ételekkel, italokkal. Mostanában főleg az online térben lehet belefutni hamisított élelmiszerekbe, de ezekkel a praktikákkal elkerülhetjük őket!
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) összegyűjtötte azokat a tanácsokat, amik segítenek kiszűrni a gyanús, hamisított vagy veszélyes élelmiszereket. Ezekkel a trükkökkel pedig nem csak pénzt és időt spórolhatunk, de az egészségünket is megóvhatjuk!

Sorra buknak le a hamisított élelmiszerrel kufárkodók
A hatóság által az egyik leggyakrabban vizsgált termékkör az extra szűz olívaolaj, aminek az előállítása szigorú feltételekhez kötött. Az NKFH ellenőrzéseinek eredményei azonban azt mutatják, hogy több esetben az extra szűz felirattal ellátott olaj részben vagy teljesen napraforgóolajat tartalmaz. Gyakran buknak meg étrend-kiegészítők is: több vizsgált potencianövelő és étrend-kiegészítő is tartalmazott vényköteles gyógyszerhatóanyagot, amelyet a gyártók természetes növényi kivonatként próbáltak feltüntetni. Ezek a hamisított termékek súlyos egészségkárosodást okozhatnak!
A hatóság közelmúltban végzett ellenőrzései során emellett olyan kakaóporok is előkerültek, amikben a gyártó a kakaóvajtartalom felét kókuszolajjal helyettesítette. Így, bár a termék küllemre és ízre megtévesztésig hasonlított a kakaóra, beltartalmi értéke jelentősen elmaradt attól. A fűszerhamisításra is akadt példa mostanában: a hatósági laborvizsgálatok kimutatták, hogy egyes oregánó termékek akár 70–85 százalékban olajfa levelet tartalmaztak.
Hogyan lehet elkerülni a hamisított élelmiszereket?
- Vásároljunk megbízható forrásból és legyünk óvatosak az internetes vásárlások során: kerüljük az ismeretlen webáruházakat, a közösségi médiában hirdetett csodaétrend-kiegészítőket, valamint a márkajelzés nélküli vagy ismeretlen eredetű termékeket. Mindig ellenőrizzük, hogy az eladó feltüntette-e az alapvető adatait – cégnév, cím, telefonszám, adószám. Ha ezek hiányoznak, az intő jel: a megbízható kereskedők mindig vállalják a kilétüket.
- Ellenőrizzük a címkét alaposan: a jogszabályok szerint a csomagoláson szerepelnie kell a magyar nyelvű jelölésnek, a gyártó vagy forgalmazó nevének, az összetevők listájának és a minőségmegőrzési időnek. Ha ezek hiányosak, elgépeltek, furcsa logót vagy helytelen nyelvhasználatot látunk, az akár hamisítványra is utalhat.
- Az alacsony ár is legyen gyanús: ha egy termék feltűnően olcsóbb, mint a megszokott piaci ár, az szinte mindig okkal van így. A hamisítványok gyakran olcsó alapanyagokból, rosszabb minőségben készülnek, vagy épp veszélyes összetevőket tartalmaznak.
- Az érzékszerveink is sokat segíthetnek: ha a termék íze, szaga, állaga más, mint amit korábban megszoktunk, inkább ne vegyük meg, fogyasszuk el.
- Ami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, vélhetően nem is az: ha egy termékkel kapcsolatban az ígérik, hogy gyógyítja a rákot, 10 nap alatt 10 kilót fogyhatunk tőle vagy erősíti az immunrendszert, biztosak lehetünk benne, hogy valamilyen kamuval van dolgunk.
- Az élelmiszerek és étrend-kiegészítők nem gyógyszerek: ha mégis hasonló hatásokat tulajdonítanak nekik, könnyen lehet, hogy illegálisan hozzáadott gyógyszerhatóanyagot tartalmaznak, ami súlyos egészségkárosodást okozhat.
- Nézzük meg a származási országot: az EU-n belüli és magyar gyártású termékek szigorú hatósági ellenőrzésen esnek át, egységes követelményrendszer alapján. A harmadik országokból érkező áruk esetében viszont gyakrabban fordulnak elő minőségi és jelölési hiányosságok.
- Legyünk óvatosak a csomagolásmentes termékekkel: a piacokon vagy kimérős árusoknál csak akkor vásároljunk, ha megbízunk az eladóban. A megbontott, újrazárható vagy sérült csomagolás arra utalhat, hogy a terméket kicserélték, hígították vagy újracímkézték.
- Kerüljük az ismeretlen hatóanyagú étrend-kiegészítőket: különösen a testépítő vagy potencianövelő termékek között sok a veszélyes, gyógyszerhatóanyaggal dúsított hamisítvány. Éppen ezért ne vásároljunk ilyen árut külföldi weboldalakról vagy közösségi médiás hirdetésekből.







