INSIDER
Ha minden kérdésre helyesen válaszolsz, igazi forradalmár vagy!
Gyűlés gyűlést követ az egyetemeken és a főiskolákon. Gyűléseztek a budapestiek, a szegediek, a pécsiek, gyűléseztek a mérnökök, a bölcsészek, a jogászok és a képzőművészek. Így kezdődött az 1956-os forradalom.
1956. október 23-án egy ország lázadt fel az elnyomói ellen. A történet azonban már korábban elkezdődött. Előző nap Szegeden az egyetemisták megalapították a MEFESZT és elfogadták a 16 pontot. A budapesti események október 23-án a Műegyetemtől indult menettel kezdődtek.
Némán, transzparensek nélkül hömpölygött a tömeg a Bem tér felé. Ahonnan a Margit hídon vonultak át Pestre. A Petőfi-szobornál Sinkovits Imre elszavalta a Nemzeti dalt, és mintha ez adta volna meg a ritmust a napnak. A Külügyminisztérium erkélyénél már feszült volt a hangulat, nemzeti zászlót követeltek, de csak Rákosi címeres volt. Nosza, a tömegben hamar került bicska, kivágták a gyűlölt címert a zászlóból. A formális engedély Piros László belügyminisztertől jött, de a terepen Kopácsi hirdette ki 14:23-kor a rádióban. végül napközben engedélyezte a felvonulást, de az események nem fértek többé rendeletbe.
A lyukas zászló pedig innentől jelképe lett a forradalomnak. Estére a Rádiónál ávósok lőttek a tömegbe. Innen nem volt visszaút. A Felvonulási téren ledőlt a Sztálin-szobor, a Parlament erkélyén pedig elhangzott a sokakat megfagyasztó megszólítás: „Elvtársak!”. Ez a kvíz nem a tankönyvi mondatokat kéri számon, hanem az apró momentumokat: azt, ami a történelemben sokszor a leginkább igaz. Kezdjünk!
Kvíz
1/10
Melyik napon hajtották végre az első katonai kivégzést?
Ripost hírek
