
A kutya sem gondolta volna, de az ELTE kutatói bizonyították: az ebek okosabbak, mint bárki hitte volna
Korábban csak kisgyermekeknél, valamint a kitartóan tanított papagájok esetében lehetett beszélni egy olyan készségről, amelynek a beszédhez és a szavak jelentéséhez van köze. Most viszont az ELTE kutatói bebizonyították, hogy a kutyák is képesek erre.
Azzal valószínűleg eddig sem vitatkozott senki, hogy az emberek leghűbb barátai, azaz a kutyák okos állatok. A négylábúak viszonylag jól taníthatók, sok dolgot képesek megjegyezni, mindezek mellett pedig még hűségesek is. Na meg persze játékosak! Éppen ez utóbbi ebtulajdonság mentén sikerült az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológusainak bizonyítani, hogy a blökik sokkal okosabbak, mint bárki is hitte volna!

A friss kutatás, amelyet a Current Bilogy szaklapban publikáltak nem kisebb dolgot bizonyít be, mint azt, hogy az okosabb ebek, amelyek szavakat képesek megjegyezni, arra is képesek, hogy teljesen más kinézetű tárgyakra is kiterjesszék ezeknek a szavaknak a jelentését – méghozzá jól! Ugyanis olyan tárgyakra mutattak rá a szavak, amikkel ugyanúgy lehetett játszani.
Márpedig ez a készség eddig kizárólag kisgyermekek és a hosszú éveken át tanított papagájok esetében volt ismert eddig
A kutya se gondolta volna
Az egyetem tanulmánya szerint az embereknél a „jelentéskiterjesztés” a nyelv tanulásának egyik legfontosabb alapköve. Ennél azonban sokkal összetettebb készség a funkció alapján történő kiterjesztés. A gyakorlatban ez az, amikor a gyerkőc szép lassan megtanulja, hogy a „pohár” szó csészére, bögrére, vagy akár a korsóra is vonatkozhat, mert mindegyikből inni lehet.
Márpedig az ELTE kísérlete bizonyította: a kutyák is képesek erre!
A tehetséges szótanuló kutyák nem egyszerűen megtanulják a tárgyak neveit, hanem olyan szinten értik a szavak mögötti jelentést, hogy képesek azt teljesen új, nagyon eltérő kinézetű játékokra is alkalmazni – felismerve, mire valók ezek a tárgyak
– mondta a tanulmány vezető szerzője Dr. Claudia Fugazza.
Így csinálták az okos kutyák
A kísérlet 6 border collie-val és egy ausztrál pásztorkutyával gazdáikkal közös otthonukban, játékos módon zajlott.
1. Tanulási szakasz
A kutyusok két új szót tanultak, mint a „húz” és a „hozz”, amelyek nem konkrét tárgyat, hanem több, látszólag teljesen eltérő, de azonos módon használt játékot jelentettek.
2. Tesztek
A kutyák bizonyították, hogy megtanulták az új szavakat és helyesen választották ki a megfelelő játékot – attól függően, hogy a gazdi azt a játékot kérte, amit húzni lehet, vagy amelyiket be kell hozni.
3. Csavar
Ezután a blökik új, teljesen máshogy kinéző játékokat kaptak, amivel ugyanígy lehetett játszani, de itt már egyszer sem hangzottak el a hozzájuk köthető szavak, csak játék volt.
4. Az okos kutyák bizonyítottak
A mindent eldöntő pillanatban az új tárgyak közül a kutyák nagy biztonsággal választották ki a megfelelő, addig névtelen tárgyat, abból kiindulva, hogy a „húz” vagy a „hoz” szó hangzott-e el.
A tanulmány társszerzője, Dr. Miklósi Ádám szerint
ezek az eredmények azt mutatják, hogy a szavakhoz kapcsolódó kategorizálásra nemcsak az ember képes, hanem megjelenhet nem emberi, nem nyelvhasználó fajoknál is, természetes módon.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanulmánya lett erre az első bizonyíték.






