Felismered a jövevényszavakat?

El sem hinnéd, de amikor beszélsz magyarul, valójában más nyelvekből kölcsönzöd a szavakat! A magyar szavak többsége ugyanis nem is olyan „ősi”, mint gondolnád. Ott lapul közöttük latin, szláv, török, sőt, még héber is. Ezen nyelvek egyes szavai évezredek óta élnek a szótárunkban, ezeket pedig úgy használjuk a mindennapokban, hogy nem is tudjuk, valójában kölcsönvett szavakat használunk. Lássuk, mennyire ismered a jövevényszavakat!

Jövevényszavak – talán nem is gondolnánk, hogy ez a szavunk sem magyar

A magyar nép tanulékony. Nem csupán más népek szokásait vettük át,  a magyar nyelv más nyelvektől is tanult. Ezek a jövevényszavak többször bukkannak fel, mint hinnénk. 

A jövevényszó a nyelvi kölcsönzés egyik tárgya, olyan szó, amely más nyelvből került egy nyelvbe, abban elterjedt és meghonosodott. A szó beilleszkedését rendszerint írásmódja, sokszor pedig a kiejtése is tükrözi. Erre egy példa valamelyik szomszédos szláv nyelv; a stol [sztol] alakjából származik az asztal szavunk, ez tehát egy szláv jövevényszó a magyarban. Számos szavunkat a török, latin, görög, és a német nyelvből vettük át. Gyakran felismerhető az eredetük, de vannak olyan szavak, ahol nem is gondolnánk, hogy máshonnan vettük őket.

Ha belegondolunk, a nyelvünk olyan, mint egy hatalmas, élő vendégkönyv: minden idegen szó egy történetet mesél a múltunkról. Egy-egy jövevényszó mögött ott lapul a történelem, a kereskedelem, a hódítások, a kultúrák találkozása, a diplomáciai kapcsolatok. A magyar nyelv gazdagsága és sokszínűsége bőven ad teret ezeknek a nyelveknek is.
Lássuk, mennyire ismered ezeket a szavakat!