
Fűtési szezon: így készülj fel rá lépésről lépésre
A hosszabb időtartam több kockázatot is rejt magában. Idén először a fűtési szezon 2025. szeptember 15-től 2026. május 15-ig tart. Különösen az idősek és a szociálisan rászorultaknak érdemes figyelmesebbnek lenniük.
A hosszú, 8 hónapos (!) fűtési szezon alatt mire érdemes figyelnünk, különösen katasztrófavédelmi szempontból? A fűtőtesteket egymástól megfelelő távolságban kell elhelyezni. A biztonságos, jól működő fűtőtestek mellett létfontosságú a megfelelően kiválasztott CO-érzékelő. Erről itt írtunk részletesen. Emellett javallott füst érzékelőt is beszerezni. De milyen egyéb szükséges lépést kell megtennünk ahhoz, hogy biztonságban legyünk, és a tűzeseteket elkerüljük? Különösen az idősek és szociálisan rászorultak szempontjából érdemes végiggondolunk a kérdést!

Fűtési szezon: katasztrófavédelmi szempontból kell átgondolni
Nem véletlenül hosszabbították meg a fűtési szezont két hónappal. Brutálisan hideg teleink voltak az elmúlt években és a mostani tél is várhatóan kemény lesz. A nyolc hónapig tartó időszak komoly veszélyeket rejt, extra elővigyázatossággal, lépésről lépésre kell felkészülni rá. A nyolc hónapon keresztül akár folyamatosan is működhetnek a fűtőberendezések. Ez idő alatt nemcsak a rezsiszámlákra, hanem a biztonságra is kiemelten figyelnünk kell, hiszen a legtöbb lakástűz és szén-monoxid-mérgezés éppen a fűtési időszakban történik.
Az első és legfontosabb szempont, hogy csak megfelelő állapotú, karbantartott fűtőtesteket használjunk.
Az első legfontosabb dolgunk a tüzelő, fűtő berendezéseket egymástól megfelelő távolságra elhelyezni. A lényeg, hogy tilos összezsúfolni ezeket a berendezéseket. Emellett nagyon fontos a kémények rendszeres tisztítása. A hangsúly a rendszerességen van! Vegyes tüzelésű kályhákhoz évente, gáztüzelésű berendezésekhez két évente kell érkezzen kéményseprő. A lakosság a Katasztrófavédelem honlapján tudja megnézni, hogy az ő ingatlanjához hogyan tudja kihívni a kéményseprőt.
– nyilatkozta Dóka Imre, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivő helyettese a Ripostnak. A nem megfelelően tisztított kéményben lerakódott korom vagy kátrány könnyen okozhat tüzet, ráadásul a visszaáramló füst is veszélyes lehet. A szén-monoxid-érzékelő mára szinte kötelező tartozékká vált. Egy jól megválasztott, hitelesített készülék életeket menthet, hiszen a mérgező gáz színtelen és szagtalan. Ugyanilyen hasznos a füstérzékelő is, amely a legkisebb füstöt is jelzi, így időben reagálhatunk.
A fűtő eszközöket soha ne helyezzük közvetlenül bútor vagy textília mellé, hiszen egy rossz mozdulat vagy túlmelegedés könnyen lángra lobbanthatja a környezetet. Érdemes ellenőrizni, a készülékek közötti elegendő távolság mellett, az elektromos hálózatot is, amit semmiképpen ne terheljenek túl.
– hívta fel a lakosság figyelmét Dóka Imre.

Különösen az idős családtagokra és a szociálisan rászorulókra figyeljünk
Nem szabad elfeledkezni az idős vagy szociálisan rászoruló családtagokról, szomszédokról! Ők gyakran régi típusú fűtőberendezéseket használnak, amelyek fokozott kockázatot jelentenek. Egy-egy látogatás során érdemes ránézni, biztonságosan működik-e náluk a fűtés, és van-e megfelelő riasztóeszköz.
A biztonságos fűtési szezon közös felelősség. Néhány apró lépéssel, karbantartás, érzékelők beszerzése, odafigyelés a környezetre, elkerülhetjük a tragédiát, és valóban meleg, biztonságos otthont teremthetünk a téli hónapokban.
Nézd meg a Ripost videóját, ami a gyermekekben tűzvész által okozott traumáról szól:






