INSIDER
Mohács, Auschwitz, Ground Zero - Te mennél ezekre a helyekre nyáron? Ezt jelenti a sötét turizmus
Ha nem a Balaton-partra, Horvátországba vagy valamilyen kellemes helyre utaznánk, olyan helyek is szóba jöhetnek, amelyek valamilyen tragédiát idéznek fel. A sötét turizmus, vagy dark turizmus művelőinek száma ugyan elmarad a hagyományos turisztikától, de az érdeklődés látszik.
Előfordult már, hogy olyan látványosságot látogattál, amely valamiféle tragédiához köthető? A sötét turizmus, vagy a szakmai körökben dark turizmus éppen ezt jelenti. Mi is ez pontosan? Miért érdekli ennyire az embereket a tragédiák helyszíne?
A sötét turizmus is pozitív hozam lehet egy ország számára
Legyen egy ismert csatahelyszín meglátogatása, egy háborús övezet bebarangolása, a sötét turizmus egy érdekes trendnek számít. A kíváncsiság és a teljes kép felfedezése érdekében olykor olyan helyekre utazunk, amely tragikus eseményeket, haláleseteket vagy katasztrófákat idéz meg. Ezt nevezik sötét turizmusnak, vagy más kifejezéssel dark turizmusnak/thanaturizmusnak.
Ez egy olyan kifejezés, aminek van egy szűkebb és tágabb értelmezése. Tágabb értelemben minden olyan hely látogatását jelenti, amely szenvedéshez, halálhoz, pusztuláshoz köthető. Szűkebb értelemben azokat a helyeket jelenti, amelyek a közelmúltban történt, napjainkat közvetlenül meghatározó tragikus eseményeket idézik fel. Ebbe beletartozhat egy emlékhely, vagy egy sírfelkeresés, esetleg egy háborús övezet meglátogatása
- nyilatkozta lapunknak Dr. Kiss Róbert Richárd turiszitkai szakértő. A mostani helyzetben egy háború sújtotta ukrán település meglátogatása, vagy a csernobili atomerőmű-baleset helyszínének bebarangolása turisztikai céllal kimeríti a sötét turizmus fogalmát. Ami fontos, hogy minden olyan csata, forradalom, mészárlás, aminek már vége szakadt, nyomot hagy maga után. Az ilyen helyeket látogatni húsbavágó élmény lehet. A szakértő felhívja a figyelmet, hogy a katasztrófaturizmussal nem összekeverendő. Nem ide sorolandó tehát mondjuk egy vulkánkitörés meglátogatása.
Felmerülhet a kérdés, hogy vajon miért látogatják az emberek az ilyen helyszíneket, amikor ezek kifejezetten gyászos, borús hangulatot okoznak.
A világon mindig is volt ilyen, de az internet korában fokozott figyelem jelenik meg. Egy része segítő szándékból, egy része fosztogatásból, egy része kíváncsiságból történik. Az emberi tragédiák érdeklik az embereket. Erkölcsi, anyagi haszna is lehet lehet; ha elmerengünk az eseményeken és törekszünk arra, hogy ne forduljanak elő többet ilyenek, anyagilag is profitálhat belőle egy ország
- magyarázza Kiss Róbert Richárd.
Ez a trend tehát felhívhatja a figyelmet arra, hogy a tragédiák, a gyász és a veszteségek ugyanúgy lehetnek a világörökségünk részei, amikről nem azért emlékezünk meg, hogy a borzalmas eseményeket magasztaljuk, hanem hogy tudatosítsuk magunkban, milyen szörnyűségekre vetemedett az ember a történelem során és hogy ilyesmiknek sosem szabad többet előfordulnia.
A dark turizmusnak van némi pszichológiai háttere is. A hagyományos turizmushoz képest ugyan elmaradnak a számok, de az érdeklődés egyértelműen látszik.
Horvátországba évente nagyjából 80 ezer magyar turista megy, míg 100 ezer körül van a Görögországba, Spanyolországba, vagy Ausztriába látogató honfitársaink száma. Dubajba is több ezer magyar turista megy, így ehhez képest nem számottevő, akik dark turistaként utaznak. Ha bizonyos történelmi helyeket nézünk, voltaképpen mindenki dark turistának számít. Ha Mohácsra vagy Auschwitz-ba, vagy a World Trade Center ikertornyainak helyét jelző Ground Zero (nulladik szint) ponthoz mennek, az is nevezhető dark turizmusnak
- folytatja Kiss Róbert Richárd.
A Világgazdaság alábbi videójában össze is foglalják, miért érdekes ez a jelenség.
Ripost hírek
