Nincs még egy ilyen élőlény a Földön: Levest főz áldozatából!

Ha felszínesen szemléljük őket, akkor akár az erdő talaján élő hernyóval is összekeverhetjük. Közelebbről azonban nyilvánvalóvá válik, hogy nagyon egyedi lénnyel van dolgunk. Olyannyira igaz ez, hogy még csak távoli rokonai sincsenek, legalábbis itt a Földön biztosan. Ugyanis a bársonyféreg nem sorolható be egyetlen klasszikus állatcsoportba sem, bár lágy teste van, de nem féreg, emlékeztet a rovarokra is, de lábai nem ízekből állnak, és a medveállatkákkal sem rokonítható. Így a bársonyféreg egy teljesen önálló törzsbe tartozik. Emellett 500 millió év alatt szinte semmit nem változott, így a legősibb, ma is változatlan formában élő állat, a tudósok "élő fosszíliának" nevezik. Besorolhatatlansága és változatlansága miatt egyes kutatóknak gyanússá vált, talán nem a földi fajokhoz, hanem idegen életformához tartozik. Ez magyarázat lehetne arra, hogy miért nem része az evolúciónak és nem rokonítható egyetlen itteni élőlénnyel sem?

Levest főz áldozatából! Csak idegen lehet

A bársonyféregnek a felszínes kinézete mellett rengeteg olyan tulajdonsága van, amelyek különlegessé, sőt teljesen egyedivé teszik. Például nem kedves kis levélrágó hernyócskák, hanem brutális, kegyetlen ragadozók. A két oldalán, a fején található egy-egy speciális mirigy, amelyekből két ragadós, nyálkaszerű fonalat lő ki. Nem mérgező, de nagyon ragacsos, a levegővel érintkezve gyorsan megszilárdul, mint a pókfonál vagy a ragasztó, így gyorsan megbénítja vagy mozgásképtelenné teszi a zsákmányt, általában rovarokat, kisebb gerincteleneket. Ezután jön az igazi, semmihez sem hasonlítható mutatvány! A bársonyféreg csápjával átdöfi áldozata kittin páncélját. Enzimeket fecskendez be, amelyek feloldják az áldozat belső szerveit egy kásaszerű leves lesz belőle, amit aztán a bársonyféreg jó ízűen kiszürcsöl. Olyan, mint egy boszorkány, aki levest főz áldozatából.

Ezenkívül, a nőstények hónapokkal vagy akár évekkel a párzás után is szülhetnek. A nőstényeknek két méhük van, így egyszerre hordozhatnak különböző fejlődési stádiumban lévő embriókat - ez egyfajta kettős terhesség, két különböző korú utóddal. Nincs még egy ilyen élőlény a Földön, ami erre képes lenne. 

Szintén érdekesség, hogy egyazon faj tagjai színben, méretben nagyon is különbözhetnek egymástól, még az is előfordulhat, hogy nem ugyanannyi lábuk van. Általában magányosan élnek, de néha több ezren gyűlnek össze ugyanabban a korhadó fatörzsben. Világszerte mintegy 200 bársonyféregfaj él az Egyenlítő környékén és a déli féltekén. De nagyon nehéz a különböző alfajok között különbséget tenni. Sokszor egyazon alfajon belüli két egyed jobban különbözik egymástól, mint két különböző bársonyféreg faj, két tagja. Miközben köztük akkora a genetikai különbség, mint a méhek és a legyek között. Valóban olyan, mintha egy földönkívüli törzs és fajok egyedi rendszerével állnánk szemben.

Nem alakulnak át pillangóvá

Kriston Endre, a Hihetetlen Magazin főszerkesztője, ufókutató szerint nemcsak a bársonyféreg, hanem az egész földi ökoszisztéma idegen eredetét sem lehet egyértelműen kizárni. Hiszen az evolúció tele van lyukakkal, és nem eléggé meggyőző magyarázat ahhoz, hogy minden földi faj eredete visszavezethető lehessen egy ízeltlábú ősre. Ez ugyanannyira hihetetlenül hangzik, mint azt mondani, hogy Isten teremtette a világot, vagy hogy földönkívüli intelligencia is szerepet játszott a földi élet és az ember kialakulásában. 

- nyilatkozta Kriston Endre a Ripostnak. 

Nézd meg a bársonyféreg különleges vadászási stratégiáját: