Krausz Gábor
A Tisza Párt a kiváló ukrán kapcsolatai miatt alkalmazza a bukott vezérkari főnököt. Ruszin-Szendi Romulusz az elmúlt napok kémbotrányának egyik főszereplője lehet.
Egyre feszültebb a viszony Ukrajna és Magyarország között, amin az elmúlt napok kémbotránya csak tovább rontott. Az ügyről egyre több információ lát napvilágot, amiből arra lehet következtetni, hogy összehangolt lejárató kampány indult Magyarországgal szemben. Ebben Kijeven és Brüsszelen kívül magyar szálak is tetten érhetők, amelyek jó eséllyel Ruszin-Szendi Romuluszig és a Tisza Pártig érnek.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a múlt héten azzal haknizta tele a sajtót, hogy olyan súlyos hangfelvétel került a birtokába, ami a Gyurcsány-féle ősződi beszédhez hasonlítható. Mint később kiderült, a korábban beígért atombomba helyett csak egy lepkefingra tellett Magyar Pétertől. A felvételen ugyanis Szalay-Bobrovniczky Kristóf arról beszél, hogy szakítanak a jelenlegi béketevékenységeikkel, és egy ütőképes hadsereget hoznak létre.
A történet azért is különösen érdekes, mert a hangfelvétel nyilvánosságra kerülése után egy nappal az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) bejelentette: két, Magyarországnak dolgozó kémet fogtak el, akiknek feladata volt többek között az ukrán csapatmozgások megfigyelése Kárpátalján. Még ugyanaznap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kiutasított két, diplomáciai fedésben dolgozó ukrán kémet Ukrajna magyarországi nagykövetségéről.
Az ukrán titkosszolgálat magyar kémkedésre vonatkozó vádja mögött háborús propaganda és politikai szándék sejlik fel
– ezt Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója nyilatkozta a Magyar Nemzetnek. Szerinte az ügy időzítése nem független sem az uniós csatlakozási vitától, sem a magyar belpolitikai folyamatoktól.
Orbán Viktor miniszterelnök korábban úgy fogalmazott: Magyarország célkeresztbe került, mert a magyar emberek dönthetnek Ukrajna uniós csatlakozásáról. A miniszterelnök úgy látja, hogy Brüsszelnek és Kijevnek sem tetszik ez a helyzet, ezért indultak lejárató akciók hazánk ellen. A kormány válaszlépéseket ígér.
Az egykori vezérkari főnököt 2023-ban a nyilvánosság számára indoklás nélkül bocsátották el a Magyar Honvédség éléről. A Honvédelmi Minisztérium (HM) átfogó vizsgálatot folytatott a korábbi vezérkari főnök NATO-üléseken tanúsított magatartásával kapcsolatban. Ennek során a tárca bekérte a NATO vezérkarfőnöki találkozók hanganyagait, és összevetette azokat az altábornagy által készített jelentésekkel, valamint a számára kiadott mandátummal. Megdöbbentő: a vizsgálat eredményeit a HM a Nemzetbiztonsági Bizottság elé tárta, mivel súlyos eltéréseket találtak a hivatalos magyar álláspont és a vezérkari főnök tényleges NATO-beli megnyilvánulásai között.
A vizsgálat szerint az altábornagy egyetlen alkalommal sem képviselte a magyar álláspontot a háború további eszkalációjának megelőzésével kapcsolatban.
A HM vizsgálata különösen súlyos megállapításként rögzítette, hogy Ruszin-Szendi az ülésekről készített jelentéseiben olyan elemeket is feltüntetett, amelyeket valójában nem mondott el. Így a feletteseit és a kormányzatot félrevezetve azt a látszatot keltette, hogy a NATO-üléseken a magyar mandátumnak megfelelően járt el.
Különösen nagy felháborodást keltett az is, hogy a volt vezérkari főnök a NATO-beli felszólalásait a „Slava Ukraina” (Dicsőség Ukrajnának) kifejezéssel zárta. Ez a köszöntés az ukrán hazafias retorika egyik kulcseleme, amely különösen a 2014-es Majdan téri események óta terjedt el, majd a 2022-es orosz invázió után vált nemzetközileg is ismert jelszóvá.
Ruszin-Szendi háború- és ukránbarát hozzáállását egy előkerült szelfi is bizonyítja (Lásd feljebb).
Ezen Zsaluzsnij és a korábbi magyar vezérkari főnök nyilvánvalóan azt üzenik, hogy Magyarország és Ukrajna vált válnak vetve harcol a háborúban.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf Honvédelmi miniszter a minap arról beszélt, hogy a nemzetbiztonsági bizottság szerdai ülésén nagyon fontos információk láttak napvilágot. Kiderült az, hogy az ukrán állam titkosszolgálati segítséggel és politikai nyomásra lejáratókampányba kezdett Magyarország ellen. A tárcavezető szerint a magyar embereknek joguk van tudni, hogy kik és miért állnak emögött.
A lejáratókampány időzítése nagyon fontos, hiszen közvetlenül azután kezdődött meg a látható része, amikor a magyar haderőfejlesztést és a Magyar Honvédséget támadás érte egy magyar ellenzéki párt részéről
– mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf. A miniszter hozzátette:
„a nemzetbiztonsági bizottság ülésén érzékeny adatok kerültek azzal kapcsolatban is napvilágra, hogy a mára bukott tábornok, aki a Tisza párt mellett dolgozik, vajon milyen módon befolyásolta a NATO döntéshozatalát a magyar érdekek ellenére. Az őáltala mondottak nem egyeznek azzal, amelyeket számára mandátumként adtunk, és azzal sem, amit erről utólag lejelentett.”
Ez egyértelmű bizonyítást nyert a bizottság ülésén, és ebből számtalan, a magyar nemzetbiztonság szempontjából veszélyes következtetés vonható le. Példátlan az, hogy egy külföldi állam titkosszolgálati akciója politikai rásegítéssel összeérjen egy ellenzéki párttal, és ez pont a bukott vezérkarfőnök személyén keresztül történik
– mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf.