Krausz Gábor
Tavasszal nemcsak a természet ébred, hanem a hagyományok is életre kelnek. A virágvasárnap Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékeznek a hívek, de hazánkban a barka lett az ünnep igazi szimbóluma.
Hét ágra süt a nap, madarak csiripelnek, és minden sarkon árusok kínálják a bolyhos barkát – ez csak egyet jelenthet: itt a virágvasárnap! De vajon hányan tudják, mit is ünneplünk ezen a különleges tavaszi napon?
2025-ben április 13-ára esik virágvasárnap, ami a nagyhét kezdete, egyben a húsvét előtti utolsó vasárnap. A keresztény világ ezen a napon emlékezik meg arról, amikor Jézus bevonult Jeruzsálembe, és az emberek örömtől ujjongva pálmaágakat terítettek elé. Nálunk, Magyarországon azonban nincs túl sok pálma – de van helyette barka, ami mára a nap szimbólumává vált.
A puha, ezüstös barkarügyek nemcsak szépek, hanem szentelésre is alkalmasak. A templomokban ilyenkor különleges szertartáson szentelik meg a barkát, amit aztán sokan hazavisznek – nem csupán dísznek, hanem védelmező tárgynak is. A régi hiedelmek szerint a megszentelt barka megóvja a házat a villámcsapástól, betegségtől és mindenféle bajtól. Sokan a padláson, az ablakban vagy akár a családi Bibliában őrzik egész éven De persze a virágvasárnap nem csak a barkáról szól. Az ünnepi miséken vagy istentiszteleteken felolvassák Jézus szenvedéstörténetét, a passiót, és körmenetek is indulnak – a hívők kézben barkát tartva emlékeznek meg Krisztus útjáról.
A néphit szerint, ha virágvasárnapon vihar támad, az egész nyár zivataros lesz. Aki pedig elsőként szed barkát ezen a napon, az szerencsét és bőséget hoz a házhoz. Bár vallási gyökerei mélyek, virágvasárnap ma már sokaknak egyfajta lélekfrissítő tavaszi ünnep, amikor végre megállunk egy pillanatra, és beengedjük a természetet – és talán valami spirituálisat is – az életünkbe.