Minddel tisztában vagy? Összeszedtük, mire emlékezünk a húsvéti nagyhéten

A húsvét a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, ami egy úgynevezett mozgóünnep, vagyis nem mindig ugyanakkor van. Az időpontja attól függ, hogy mikor van nap-éj egyenlőség és az azt követő első holdtölte. Idén ez március 25-re esett. Az ezt követő első vasárnap húsvétvasárnap, így 2024-ben március 31. és április elseje között van húsvét. Ekkor ér véget a 40 napos böjt, ekkor emlékezünk az utolsó vacsorára és Jézus feltámadására is. Mutatjuk, melyik nap, minek az ünnepe az épp zajló nagyhéten.

A húsvét a nagyböjttel kezdődik

A nagyböjt első napja a katolikus hitvilág szerint hamvazószerda, ami a farsangi időszak zárása. Az ezt követő böjt 40 napig tart, mínusz a vasárnapok, ilyenkor ugyanis lehetett húst enni. Ennek az időszaknak a vége a húsvéti nagyhét kezdete, ami virágvasárnapon indul.

Mire emlékezünk virágvasárnap?

Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap, ekkor kezdődik a nagyhét, a nagyböjt utolsó hete. A virágvasárnap a negyedik századtól, a szentföldi zarándoklatok időszakától terjedt el világszerte. A katolikus egyház ezt a napot Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékező körmenettel ünnepli.

Nagycsütörtökkel kezdődik a húsvéti időszak

Nagycsütörtök a gyász napja. A húsvét előtti csütörtökön még a harangok is elnémulnak és szombat estig nincs harangozás. Régebbi hiedelmekhez igazodva a jó termést előidézendő, ilyenkor salátát, spenótot, illetve csalánt főztek. Nagycsütörtököt emiatt sok helyen zöldcsütörtöknek is nevezték, főleg német nyelvterületen. Ezen a napon volt a Leonardo da Vinci remekművén megörökített utolsó vacsora is, és van, ahol a tojások gyűjtése is ekkor kezdődik.

Erre emlékezünk nagypénteken

Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. Hazánkban 2017 óta munkaszüneti nap. A nagypéntek német elnevezése, "Karfreitag" az ónémet "kara" (bánat, gyász) szóból ered. Rómában nagypénteken hagyományosan a pápa viszi a hátán a keresztet. Nagypénteken a víz mágikus ereje is előtérbe került: rituális mosakodás volt szokás hajnalban, amit csak fiatal lányok végeztek, és ami bajelűző erővel bírt. Ezen a napon a templomok oltárai üresek, nincs rajtuk sem kereszt, sem terítő, sem gyertya.

A nagyszombattal folytatódik a húsvéti időszak

Ilyenkor este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus harmadnap, azaz húsvét vasárnap hajnalán feltámadt. Rómában, nagyszombaton a feltámadási szentmisekor, a Szent Péter-bazilikában fekete lepel borítja az oltárt, majd délután következik a fáklyás felvonulás. Nagyszombat reggelére virágokkal, zöld ágakkal díszítik fel a templomokat. Ez a nap a tűz ünnepe. Este a templomban az új tüzet ünneplik, melyet csiholással élesztenek, és a Krisztust jelképező húsvéti gyertyát ezzel gyújtják meg. Sok keresztény templomban éjszakai szertartáson ünneplik Krisztus feltámadását. Ekkor gyújtják meg a húsvéti gyertyát, amely azután pünkösd ünnepéig minden szertartáson ég. A IV. század óta jött szokásba, hogy a húsvét vasárnapra virradó éjjelen szentelik meg a templomokban a keresztvizet. A hagyományos sonkát pedig már szombat este, a böjt lezárásával megszegik.

Húsvét vasárnap idén március 31-ére esik

Húsvét vasárnap a feltámadás napja, a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap. Rómában húsvét vasárnapján közel hatvan nyelven mond a katolikus egyház feje köszöntőt, a Szent Péter téri "urbi et orbi" áldás celebrálásakor. Sok országban szokás ezen a napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem kapcsolódik. Egyik szerint a felkelő nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka, a másik szerint aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképező bárányt a zászlóval. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak az emberek, mivel ezen a napon ér véget a 40 napos böjt.

Húsvét hétfő már nem egyházi ünnep

Húsvéthétfő a vidámság, a mulatság ideje és a termékenység napja. Ekkor mennek az emberek locsolkodni is, méghozzá a mondai magyarázat szerint azért ekkor, mert ezen a napon történt, hogy a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó asszonyokat, hogy elhallgattassák őket. Vízbevető hétfőnek is hívják ezt a napot. A két világháború között vált szokássá, a szagos vízzel, rózsavízzel való locsolkodás.