Szoboszlai Dominik
A közelmúltban néhány napon belül kétszer is magyar szakember által készített kép lett a nap asztofotója a NASA szerint. Az egyik képen egy üstökös szétesése, a másik felvételen pedig egy távoli törpegalaxis látható. A magyar asztrofotósok maguk mesélték el, hogy miként készítették el ezeket a felvételeket és azt is, hogy hogyan kerültek ebbe a nem hétköznapi szakmába.
A közelmúltban kétszer is magyar asztrofotós készítette a nap csillagászati fotóját a NASA szerint. Az amerikai űrkutatási hivatal égisze alatt futó Astronomy Picture of the Day (APOD) már több évtizedes múltra tekinthet vissza, mára pedig története során a csillagászati ismeretterjesztés meghatározó platformjává vált. A NASA ezen az oldalon minden nap közzétesz egy csillagászati témával kapcsolatos fotót, ami így a nap asztrofotója lesz.
A NASA által megbízott két szakember naponta választ ki egyetlen képet a beérkező több száz felvétel közül. A válogatásban egyaránt szerepelhetnek a James Webb és a Hubble űrtávcsövek felvételei, az űrmissziók során készült fotók, valamint az asztrofotósok által beküldött képanyagok. Az APOD küldetése alapvetően különbözik a hagyományos fotóversenyekétől. A program különlegességét részben az adja, hogy évente mindössze 365 kép kaphat helyet a válogatásban, így minden egyes nap képe kiemelt figyelmet kap. A nemzetközi érdeklődés és a több milliós napi elérés továbbra is kiemelkedő jelentőségűvé teszi ezt az elismerést
- foglalta össze tömören érdeklődésünkre a nap asztrofotóját február 2-án elkészítő Majzik Lionel.
A magyar asztrofotós a kulisszatitkokba beavatva elárulta, hogy a fotót a készítője küldheti be e-mailben, amelyre annak kiválasztása esetén történik egy visszajelzés a pozitív elbírálásról. Ebben a szerkesztők gratulációjuk mellett mellékelik az általuk írt kísérőszöveget, amit a fotós jóváhagy, aztán másnap reggel 6 óra körül már meg is jelenik az APOD weboldalán és a NASA különböző online felületein. Ilyen folyamaton ment keresztül Majzik Lionel C/2024 G3 (ATLAS)-üstökösről készült kollázsa is, amelyen az üstökös szétesése látható. Ezt ráadásul maga a felvétel készítője fedezte fel, aki a dél-amerikai Chilében készítette az ámulatba ejtő fotót egy távcső segítségével.
A C/2024 G3-as üstököst, közismertebb nevén az ATLAS-t az év üstököseként tartották számon. A kométa szétesését az első képpár segítségével nekem sikerült felfedeznem. Több éve vagyok ezeknek a csóvás vándoroknak a „rabja”, jó néhány szebb és nehezebben elkészíthető üstökösfelvételem szerzett elismerést nemzetközi versenyeken, de valamit felfedezni sokkal különlegesebb érzés, főleg egy olyan égitesttel kapcsolatban, amit világszerte követnek
- árulta el Majzil Lionel, aki le sem tagadhatná a csillagászat iránti rajongását!
Asztrofotósként kettős küldetést teljesítek: igyekszem esztétikai élményt nyújtani, miközben a tudományos ismeretterjesztést is szolgálom. A mostani felvételsorozat jelentőségét elsősorban ez utóbbi adja, hiszen a felfedezés révén széles körű figyelem irányult egy tudományos szempontból is kiemelkedő eseményre.
Az univerzum titkainak felfedezése után érzett vágy Fényes Lóránd szerint is elengedhetetlen, ha valaki a világűr fotózására adja fejét. Ő a másik magyar asztrofotós, aki négy nappal Majzik Lionel sikere után szintén a szállította a nap asztrofotóját a NASA részére.
"Én viszonylag régóta foglalkozom ezzel a tevékenységgel: 15 éve csinálom, így aztán a régi asztrofotósok közé tartozom Magyarországon. Eredetileg természetfotós voltam, illetve nagyon érdekelt már gyerekkorom óta a csillagászat. És hát ezek össze kapcsolódtak egy megfelelő, ideális pillanatban" - mesélte Fényes Lóránd, aki elmondta, hogy a körülmények ma már sokkal adottabbak, ha valaki ezzel szeretne foglalkozni.
Korábban a csillagászatban a fotográfia nem tudott olyan erősen megjelenni, mert egyszerűen a műszaki háttér nem volt erre alkalmas. A digitális bumm után ez a lehetőség elképesztően kinyílt a magánemberek számára is, akinek megvan ehhez az affinitása meg a képalkotási képessége és a csillagászati érdeklődése vagy ismerete. Mára meg már ott tartunk, hogy a kert végéből egy olyan távoli törpegalaxist fotóztam le, amit korábban csak a Hubble tudott!
Elképesztő példa ez a technika fejlődésének szemléltetésére, de még ezt is tudja fokozni a magyar asztrofotós, aki egy távoli törpegalaxist tudott lencsevégre kapni, hogy aztán a fotó február 6-án a nap asztrofotója legyen a NASA-nál. Karrierje során immár 14. alkalommal!
Tavaly építettem egy nagyon nagy távcsövet, ami már egy obszervatóriumi távcső. Ezzel kezdtem el azokat a témákat megkeresni a mély űrben, amely azok számára nem elérhetőek, akik nem rendelkeznek ilyen eszközökkel. Erre a fotóra így is 41 órát kellett exponálnom. Ezt viszonylag kevesen fotózzák ilyen részletességgel, valószínűleg ezért is lett a nap fotója
- mesélt az általa készített és az IC 2574 törpegalaxist megörökítő felvétel műhelytitkairól Fényes Lóránd.
Ebből kiderül az is, hogy azért igen komoly szakértelmet és elhivatottságot is megkövetel az asztrofotózás, a türelemről már nem is beszélve.
A legszebb része a munkámnak még most is az, aminek a gyümölcse is lett ez a kép, ami a nap fotója lett végül. Ez pedig a kikapcsolódás oldala az egésznek: gyönyörködni az univerzumban fotografikus módon és úgy általában vizuálisan is. Roppantul élvezem, hogy ezzel a technikai fejlődéssel párhuzamban olyan témákat tudok megragadni a kozmoszból, amiket korábban nem lehetett. Ez egy mérhetetlen nagy kikapcsolódás, feltöltődés is és hát szerintem esztétikailag és tudományos szempontból is ad a közönségnek.
A magyar asztrofotósok munkáit látva nehéz ezzel vitatkozni.