INSIDER
Rendkívüli: beigazolódott az évezredes bodajki néphagyomány Szent István királyról
A bodajki néphagyomány legendákra épült, most a laborvizsgálat alátámasztotta a feltételezést.
A bodajki néphagyomány szerint Szent István kezdeményezésére épült a Kálvária-domb tövében egy kápolna a 11. században. A legenda szerint Szent István és a fia, Imre herceg gyakran jártak ide imádkozni.
Ezt a legendát igazolta most egy lelet laboratóriumi vizsgálata. A Szent István Király Múzeum finanszírozásával lehetőség nyílt néhány régészeti feltárásból származó minta radiokarbon kormeghatározására a debreceni Atommagkutató Intézet Hertelendi Ede Környezetanalitikai Laboratóriumában.
Megtudtuk: Szücsi Frigyes régésznek a bodajki Kálvárián, 2022-ben végzett mentő feltárásából származó egyik embertani mintáját vitték vizsgálatra.
A Kálvárián akkoriban egy beruházás földmunkái közben teljesen váratlanul kerültek elő emberi csontvázak, amelyek a tájolásuk, a zsúfolt, több rétegben való elhelyezkedésük és a mellékletnélküliségük alapján egy templom körüli temető képét mutatták, templomromot azonban nem találtak, és arra írott forrásokban sincs utalás. A leletmentés után is kérdés maradt tehát a temető kora, függetlenül attól, hogy egyértelműen középkori jellegűnek tűnt. A radiokarbon vizsgálattól reméltük, hogy körvonalazza e temetkezések időszakát
- számol be Facebook-oldalán a Szent István Király Múzeum.
Az eredmény minden várakozást felülmúlt.
Kiderült: a vizsgált személy 95,4%-os valószínűséggel 994 és 1028 között hunyt el, tehát Szent István király kortársaként élt.
A bodajki néphagyományt, amely szerint Szent István király kápolnát alapított Bodajkon, ahová Imre herceggel csónakkal jártak ki imádkozni, Wilibald kapucínus atya jegyezte le a 17. században.
A most megtalált sírok a templom körüli temető részeként értelmezhetőek. A sírok elhelyezkedése alapján a népi emlékezetben megőrzött Szent Istváni kápolnának a Kálvária-dombon kellett állnia. A nyomait még nem ismerjük, pontosan nem tudják meghatározni a helyét. További radiokarbon vizsgálatok és az embertani anyag tudományos feldolgozása nyújthat majd még pontosabb információkat erről a különleges, kora Árpád-kori temetkezési helyről.
Azt viszont már ki lehet jelenteni, hogy a természettudományos adat igazolja az ezeréves bodajki hagyomány valóságát a Szent István király korabeli bodajki kápolnával kapcsolatban - írja a Szent István Király Múzeum.
A bodajki néphagyomány szerint Szent István miatt nincsenek a tóban békák
A népszerű bodajki kegyhely kialakulását István király és Imre herceg nevéhez fűzik, akik a legenda szerint ide jártak imádkozni csónakkal. A helyiek úgy tartják, hogy a tóban azért nincsenek békák, mert Szent Istvánt zavarta a kuruttyolásuk és megátkozta őket.
A legenda korabeli leírása
„Még mikor István kirá vót, êmënt ide Bodajkra a szentëgyházbo imádkoznyi. Aztán ott a tóba nagyon retyëgtek a békák. Aztán hogy ott közê van a templom, nagyon behallaccott a békák retyëgése. Aztán kikütte a szógáját, vagy inassát, vagy aki ott téb-lából mellette, hogy mongya mëg a békáknok, hogy hâgassanak ê. A szóga kimënt, oszt aszongya a békáknak, hogy azt izeni István kirá, hogy hâgassanak ê! A szóga visszamënt, de a békák csak tovább retyëgtek. Másoccor is kiküldi a lakáját, hogy hát parancsúja meg a békáknok, hogy hâgassanak ê, mer István kirá odabenn imádkozik. A szóga mëgin uttëtt (ugy tett), de a békák mëgen csak tovább retyëgtek. Mos má aszonta István kirá, hogy mënny ki, oszt mond nekik, hogy mos má hâgassanak ê örökre, pusztújanak innen. A szóga kimënt harmaccor is a tóhó, oszt aszonta, hogy aszonta István kirá, hogy mos má hâgassatok ê örökre, oszt pusztújjatok innejd. Oszt akkor êtakarodott mindën béka onnan. Most is a mút vásárkor, odaát vótam, mer a Ferusnak köllött egy pár viselő csizmát vënnyi, nézêtem, de nëm láttom békát abba a tóba. Mind êpusztútak onnan."
Ripost hírek
