tóth gabi
A Gyöngyöstől 8 kilométerre felvő Abasár ma kis település, ám egykor ugyanolyan fontos királyi központ volt, mint Székesfehérvár vagy Buda.
A ma 2500 lakosú Abasár a honfoglalás kora óta nemzetségfői központ, egy időben itt volt a királyi központ is és minden bizonnyal itt helyezték örök nyugalomra Aba Sámuelt, Magyarország 3. királyát. Abasár történelmi jelentősége Székesfehérváréhoz, Esztergoméhoz vagy Budapestéhez mérhető. A Ripost7 a helyi polgármesterrel és a Magyarságkutató Intézet munkatársaival nézett körül az ásatások helyszínén.
„Erről a helyről irányították az országot 1000 éve. Ez egy kis település lakói számára szinte felfoghatatlan” – mondta Kazsu Attila polgármester. „Nap mint nap kerülnek elől falrészletek onnan, ahol a gyerekkorunkat töltöttük úgy, hogy nem is tudtuk, mi van a lábunk alatt!”
A Magyarságkutató Intézet munkatársai ottjártunkkor is a helyszínen dolgoztak, rétegről-rétegre haladnak lefelé a monostor feltárása során. Az ötezer négyzetméteres templom maradványai jól kirajzolódtak már.
„Kevés olyan emlékhelyünk, régészeti lelőhelyünk van, ami ilyen jó állapotban megmaradt” – mondta a Ripost7-nek Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója. „Hasonló feltárás sem volt az utóbbi évtizedekben. Itt az Árpád-korban pezsgő élet és királyi szintű udvarház volt. Ehhez hasonló méretű és jelentőségű templomot és domonkos rendi kolostort a Margitszigeten találunk, ahol Szent Istvánt és Szent Margitot eltemették. Abasár azzal egy rangban volt.”
Két, egymáshoz közel temetett ember csontvázát láthatjuk egy gödörben. A régészek óvatosan dolgoznak, ecsettel seprik le a földet a csontokról. Azt tudjuk, hogy Aba Sámuelt itt temették el, de még nem biztos, hogy az egyik az ő csontváza.
„A két sír fölött fél méteres vastagságban emberi csontok voltak. Amikor a csontokat rádobálták a fakoporsókra, akkor helyezhették ide a sírköveket is, amik a stílusukból ítélve 15. századiak. Ebből arra következtetünk, hogy tudták: akik itt nyugszanak mélyebb szinten, nagyon fontos emberek, ezért raktak a koporsó fölé sírköveket” – mondta Makoldi.
Ha kíváncsi vagy arra, hogy milyen módszerrel azonosítják a csontvázakat és milyen leleteket találtak a régészek a romok alatt, akkor keresd a Ripost7 május 25-én megjelenő számát az újságárusoknál!